rés a présen

Évszázados lemaradásban vagyunk

Szegedi Tamás rendező

  • rés a présen
  • 2018. június 24.

Színház

rés a présen: Honnan vezetett az utad a színházi rendezéshez?

Szegedi Tamás: Gyerekkorom óta érdekelt a szereplés. Még papnak is készültem. Ott is van jelmez, van egy kötött szertartás (előadás) és látvány, díszlet – persze kicsit másképp, de végül is Thália templomában lettem „pásztor”. Sokáig amatőr társulatokban színjátszóként ismerkedtem a színházzal, emellett sokfelé, sok mindent dolgoztam. Gyárakban, építkezéseken, üzemekben, de hoztam egy döntést. Eleget éltem mások elvárásai szerint, elkezdtem a saját utam járni. 2010 januárjában kaptam meg Balogh Rodrigó telefonszámát, felhívtam, aznap már rendezőasszisztens lettem az akkor készülő Tollfosztás című előadásban. Attól kezdve kinyíltak előttem az ajtók. A Karaván Színház társulatában dolgoztam, a Shakespeare Színművészeti Akadémiára jártam, és a Bohócok a Láthatáron nevű csoporttal is jártuk az országot. Idén diplomázom a Színház- és Filmművészeti Egyetemen drámainstruktor szakon. Most már egyre több helyen, főként fiatalokkal, diákokkal dolgozom.

rap: Ősbemutatód lesz a II. Nemzetközi Roma Storytelling fesztiválon, Kaméleon címmel.

SZT: Illés Márton írta azokból a történetekből, amelyeket a Roma Hősök c. workshopokon osztottak meg velünk a részt vevő roma fiatalok. Ez a work­shopsorozat a tavalyi fesztiválon bemutatott színdarabokat vitte el főként roma egyetemista fiatalokhoz. A fiatalok történeteiből néhányat a Roma Hősök nevű blogon is közzétettünk. Pozitív üzenetekkel bíró, hős történeteket mutatunk be, ami eltér attól, ahogyan általában romákkal találkozunk a médiában, színházakban. Más szájízzel jössz ki egy előadásról, ha nem azt tapasztalod, hogy a cigányok csak sírni és panaszkodni tudnak, hanem felelősen dönteni és változtatni a saját életü­kön, hogy pozitívan is tudnak hatni a kör­nyezetükre. Mindennapi hősök valós történeteit emeltük be a színdarabba. Lovas Emília játssza a címszerepet – is.

rap: Ki hozta létre és miről szól a Roma Storytelling fesztivál?

SZT: A Független Színház, azzal a céllal, hogy halljunk, lássunk történeteket, amelyek megmutatják, hogy a cigányok igenis képesek aktív állampolgárként és drámai hősként döntést hozni, változtatni saját és környezetük életén. A bemutatott előadásokról, alkotókkal készített interjúkból oktatási módszertani anyagok készülnek, amelyek work­shopok keretében és egyetemi tanárok munkáján keresztül egyaránt eljutnak roma és nem roma fiatalokhoz. Évszázados lemaradásban vagyunk önreprezentáció terén (is), ezért akadémiai szinten kell beépíteni az oktatásba a cigány drámairodalom elemzését. Ez a hős narratíva elég jó sikerfaktorú. Mindenki megtalálhatja a saját maga hősét, és biztos, hogy te is voltál már hős valamilyen helyzetben.

rap: Mikor lesz a fesztivál?

SZT: Május 24-től 27-ig, a Stúdió K Színházban. Hét ország nyolc produkcióját lehet megtekinteni. Számos emberi történettel ismerkedhetünk meg a 30-as évektől napjainkig. Minden előadás után beszélgetésre is sor kerül az alkotókkal.

rap: Hol lehet találkozni veled ezen kívül?

SZT: Az App-Art társulattal a Carlo című színházi nevelési előadással járjuk az országot, ez egy tantermi előadás, emellett általános és középiskolás csoportokban tartok drámafoglalkozásokat. Ősztől újra dübörög majd a Roma Hősök workshop és nekilátok a saját történetem megírásának is.

rap: Mi volt a kedvenc meséd gyerekkorodban?

SZT: Az aranyszőrű bárányról szóló mesét nagyon szerettem. Ezt meséltem otthon mindenkinek, amikor jöttek hozzánk varratni, ugyanis anyukám varrónő, ezért egy varroda volt a házunk közepén.

rap: Mire vágysz az életben?

SZT: A leghőbb vágyam, hogy megtaláljam azt, ami értelmet ad a céljaimnak. Elképzelésem sok van. Tenni akarás, világjobbító szándék is. Mindig csapatban dolgozhatok és élvezem, hogy azt csinálhatom, ami boldoggá tesz!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.