rés a présen

Évszázados lemaradásban vagyunk

Szegedi Tamás rendező

  • rés a présen
  • 2018. június 24.

Színház

rés a présen: Honnan vezetett az utad a színházi rendezéshez?

Szegedi Tamás: Gyerekkorom óta érdekelt a szereplés. Még papnak is készültem. Ott is van jelmez, van egy kötött szertartás (előadás) és látvány, díszlet – persze kicsit másképp, de végül is Thália templomában lettem „pásztor”. Sokáig amatőr társulatokban színjátszóként ismerkedtem a színházzal, emellett sokfelé, sok mindent dolgoztam. Gyárakban, építkezéseken, üzemekben, de hoztam egy döntést. Eleget éltem mások elvárásai szerint, elkezdtem a saját utam járni. 2010 januárjában kaptam meg Balogh Rodrigó telefonszámát, felhívtam, aznap már rendezőasszisztens lettem az akkor készülő Tollfosztás című előadásban. Attól kezdve kinyíltak előttem az ajtók. A Karaván Színház társulatában dolgoztam, a Shakespeare Színművészeti Akadémiára jártam, és a Bohócok a Láthatáron nevű csoporttal is jártuk az országot. Idén diplomázom a Színház- és Filmművészeti Egyetemen drámainstruktor szakon. Most már egyre több helyen, főként fiatalokkal, diákokkal dolgozom.

rap: Ősbemutatód lesz a II. Nemzetközi Roma Storytelling fesztiválon, Kaméleon címmel.

SZT: Illés Márton írta azokból a történetekből, amelyeket a Roma Hősök c. workshopokon osztottak meg velünk a részt vevő roma fiatalok. Ez a work­shopsorozat a tavalyi fesztiválon bemutatott színdarabokat vitte el főként roma egyetemista fiatalokhoz. A fiatalok történeteiből néhányat a Roma Hősök nevű blogon is közzétettünk. Pozitív üzenetekkel bíró, hős történeteket mutatunk be, ami eltér attól, ahogyan általában romákkal találkozunk a médiában, színházakban. Más szájízzel jössz ki egy előadásról, ha nem azt tapasztalod, hogy a cigányok csak sírni és panaszkodni tudnak, hanem felelősen dönteni és változtatni a saját életü­kön, hogy pozitívan is tudnak hatni a kör­nyezetükre. Mindennapi hősök valós történeteit emeltük be a színdarabba. Lovas Emília játssza a címszerepet – is.

rap: Ki hozta létre és miről szól a Roma Storytelling fesztivál?

SZT: A Független Színház, azzal a céllal, hogy halljunk, lássunk történeteket, amelyek megmutatják, hogy a cigányok igenis képesek aktív állampolgárként és drámai hősként döntést hozni, változtatni saját és környezetük életén. A bemutatott előadásokról, alkotókkal készített interjúkból oktatási módszertani anyagok készülnek, amelyek work­shopok keretében és egyetemi tanárok munkáján keresztül egyaránt eljutnak roma és nem roma fiatalokhoz. Évszázados lemaradásban vagyunk önreprezentáció terén (is), ezért akadémiai szinten kell beépíteni az oktatásba a cigány drámairodalom elemzését. Ez a hős narratíva elég jó sikerfaktorú. Mindenki megtalálhatja a saját maga hősét, és biztos, hogy te is voltál már hős valamilyen helyzetben.

rap: Mikor lesz a fesztivál?

SZT: Május 24-től 27-ig, a Stúdió K Színházban. Hét ország nyolc produkcióját lehet megtekinteni. Számos emberi történettel ismerkedhetünk meg a 30-as évektől napjainkig. Minden előadás után beszélgetésre is sor kerül az alkotókkal.

rap: Hol lehet találkozni veled ezen kívül?

SZT: Az App-Art társulattal a Carlo című színházi nevelési előadással járjuk az országot, ez egy tantermi előadás, emellett általános és középiskolás csoportokban tartok drámafoglalkozásokat. Ősztől újra dübörög majd a Roma Hősök workshop és nekilátok a saját történetem megírásának is.

rap: Mi volt a kedvenc meséd gyerekkorodban?

SZT: Az aranyszőrű bárányról szóló mesét nagyon szerettem. Ezt meséltem otthon mindenkinek, amikor jöttek hozzánk varratni, ugyanis anyukám varrónő, ezért egy varroda volt a házunk közepén.

rap: Mire vágysz az életben?

SZT: A leghőbb vágyam, hogy megtaláljam azt, ami értelmet ad a céljaimnak. Elképzelésem sok van. Tenni akarás, világjobbító szándék is. Mindig csapatban dolgozhatok és élvezem, hogy azt csinálhatom, ami boldoggá tesz!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.