Színház

A gólyakalifa

  • - sisso -
  • 2018. június 24.

Színház

A gólyakalifa című előadást a IV. TITÁNium Színházi Projekt keretében mutatták be az év elején. A monodráma ötletgazdája és előadója Papp Endre, rendezőpárosa Barcsai Bálint és Tárnoki Márk. Régi és mégsem távoli a mű, amit alapul vettek a napjainkban játszódó előadáshoz. Babits Mihály első, 1916-ban íródott regényének lélektani fantasztikuma mára valósággá vált, de akkor is az volt, hiszen pont ezért aktuális, ezért érdemes visszatérni újra meg újra a klasszikusokhoz. A kettéhasadt monodrámában a Papp Endre által alakított főhős Tábory Elemér egy jómódú fiú, aki a család balatoni nyaralójában, különféle tudatmódosítók társaságában, gyerekkori és közösségi élményeit eleveníti fel. Mesél a másik emberről is, aki furcsa álmaiban bukkan fel és teljesen ellentétes vele. A másik én, aki kicsit valóban másképp néz ki, eleinte kivetítőn beszél, mintha egy rendőrségi kihallgatáson volna. Olyan tinédzser, aki a vidéki nyomorból menekülve a nagyvárosi létben egyre kevésbé találja a helyét, és egyre mélyebbre süllyed a kétes boldogulás bugyraiban.

Ekkor még nem egyértelmű az egyezés, irracionálisnak tűnnek a félelmek, és sokszor nehezen követhető a szerepek keveredése. Hátborzongató viszont a realizáció, majd az átalakulás. Ezt a nehezen elcsíphető színészi folyamatot a multimédiás eszközök, valamint a színpad mögötti tér többszörös megnyílása is segítik. Aztán felgyorsulnak a folyamatok. A romlatlanság odavan, törés keletkezik a történeten, nem tudni, ki kit álmodik. Marad a puszta tény, hír egy mai újságban. Meghalt egy fiú, megölte magát, tettének oka ismeretlen. Mi tudjuk. Tudjuk, mit tett tavaly nyáron.

Jurányi Ház, május 14.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.