Színház

A gólyakalifa

  • - sisso -
  • 2018. június 24.

Színház

A gólyakalifa című előadást a IV. TITÁNium Színházi Projekt keretében mutatták be az év elején. A monodráma ötletgazdája és előadója Papp Endre, rendezőpárosa Barcsai Bálint és Tárnoki Márk. Régi és mégsem távoli a mű, amit alapul vettek a napjainkban játszódó előadáshoz. Babits Mihály első, 1916-ban íródott regényének lélektani fantasztikuma mára valósággá vált, de akkor is az volt, hiszen pont ezért aktuális, ezért érdemes visszatérni újra meg újra a klasszikusokhoz. A kettéhasadt monodrámában a Papp Endre által alakított főhős Tábory Elemér egy jómódú fiú, aki a család balatoni nyaralójában, különféle tudatmódosítók társaságában, gyerekkori és közösségi élményeit eleveníti fel. Mesél a másik emberről is, aki furcsa álmaiban bukkan fel és teljesen ellentétes vele. A másik én, aki kicsit valóban másképp néz ki, eleinte kivetítőn beszél, mintha egy rendőrségi kihallgatáson volna. Olyan tinédzser, aki a vidéki nyomorból menekülve a nagyvárosi létben egyre kevésbé találja a helyét, és egyre mélyebbre süllyed a kétes boldogulás bugyraiban.

Ekkor még nem egyértelmű az egyezés, irracionálisnak tűnnek a félelmek, és sokszor nehezen követhető a szerepek keveredése. Hátborzongató viszont a realizáció, majd az átalakulás. Ezt a nehezen elcsíphető színészi folyamatot a multimédiás eszközök, valamint a színpad mögötti tér többszörös megnyílása is segítik. Aztán felgyorsulnak a folyamatok. A romlatlanság odavan, törés keletkezik a történeten, nem tudni, ki kit álmodik. Marad a puszta tény, hír egy mai újságban. Meghalt egy fiú, megölte magát, tettének oka ismeretlen. Mi tudjuk. Tudjuk, mit tett tavaly nyáron.

Jurányi Ház, május 14.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.