Tánc

Frenák Pál

  • - sisso -
  • 2018. június 17.

Színház

Frenák Pál két lényre komponálta UN című koreográfiáját épp egy éve, és az a legérdekesebb benne, hogy a kettő közül az egyik a hatvanéves önmaga, ráadásul van egy titokzatos harmadik is. Szokása szerint az előadás címe is több­értelmű. Jelen esetben utal a faun figurájára, illetve Vaclav Nyizsinszkij, minden idők legnagyobb balett-táncosának Claude Debussy Egy faun délutánja című zenekari művére készült botránykoreográfiájára, amelyet idéz is a darab. Másrészt az univerzum első két betűje is ez, és, mivel két magányos univerzum találkozik az előadásban, ez is passzolni látszik. Az egyik lény Maurer Milán, a bizonyos faunszerű, aki egy hálóban vergődik és Nyizsinszkijt idézve szexualizál. Mozgása robbanékony, átmenet az animális és az emberi között. A Frenákra jellemző különös felfüggesztési rendszerben minden irányban cirkuszi artistaként mozog. A másik főszereplő Frenák Pál, aki groteszk butoh figurát alakít, felsőteste és feje fehérre van festve, a fején óriási vörös rózsa, hosszú fehér szoknyája a semmibe vész. Félig nő, félig férfi, néha élénk, néha öreges, paralitikus mozdulatai ellentételezik a másik táncosét. Ugyanakkor egységbe foglalódik a kétféle mozdulatrendszer, jelezve, hogy a világok között mégiscsak van átjárás, és egyesülhet az is, ami különböző. Az un franciául, Frenák harmadik anyanyelvén (a jelelés és a magyar után) egyet jelent. Rövid és velős kis előadás, a kisujjából is kiráz már egy ilyet a mester, mondhatnánk. Mégis, egy ilyen kis szösszenet is az esszenciája annak a „magamutogató”, extatikus, erőszakos és szép táncnak, amit csak ő tud ilyen színvonalon nyújtani.

MU Színház, május 4.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.