Tánc

Frenák Pál

  • - sisso -
  • 2018. június 17.

Színház

Frenák Pál két lényre komponálta UN című koreográfiáját épp egy éve, és az a legérdekesebb benne, hogy a kettő közül az egyik a hatvanéves önmaga, ráadásul van egy titokzatos harmadik is. Szokása szerint az előadás címe is több­értelmű. Jelen esetben utal a faun figurájára, illetve Vaclav Nyizsinszkij, minden idők legnagyobb balett-táncosának Claude Debussy Egy faun délutánja című zenekari művére készült botránykoreográfiájára, amelyet idéz is a darab. Másrészt az univerzum első két betűje is ez, és, mivel két magányos univerzum találkozik az előadásban, ez is passzolni látszik. Az egyik lény Maurer Milán, a bizonyos faunszerű, aki egy hálóban vergődik és Nyizsinszkijt idézve szexualizál. Mozgása robbanékony, átmenet az animális és az emberi között. A Frenákra jellemző különös felfüggesztési rendszerben minden irányban cirkuszi artistaként mozog. A másik főszereplő Frenák Pál, aki groteszk butoh figurát alakít, felsőteste és feje fehérre van festve, a fején óriási vörös rózsa, hosszú fehér szoknyája a semmibe vész. Félig nő, félig férfi, néha élénk, néha öreges, paralitikus mozdulatai ellentételezik a másik táncosét. Ugyanakkor egységbe foglalódik a kétféle mozdulatrendszer, jelezve, hogy a világok között mégiscsak van átjárás, és egyesülhet az is, ami különböző. Az un franciául, Frenák harmadik anyanyelvén (a jelelés és a magyar után) egyet jelent. Rövid és velős kis előadás, a kisujjából is kiráz már egy ilyet a mester, mondhatnánk. Mégis, egy ilyen kis szösszenet is az esszenciája annak a „magamutogató”, extatikus, erőszakos és szép táncnak, amit csak ő tud ilyen színvonalon nyújtani.

MU Színház, május 4.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.