Fullajtár Andreáról készítette az eheti Portréját a HVG. A hetilap több témában is kérdezte a Katona József Színház színészét, a politikát a végére hagyták. Ez volt az utolsó kérdés:
„Utoljára 2015-ben vállalt közéleti szereplést, amikor Kulka Jánossal moderálta a március 15-ei ellenzéki tüntetést. Elfogytak a szavak?”
A válasz:
„Bennem a CEU-s tüntetésen tört meg valami. Belesüllyedtem a depressziónak abba a fajtájába, amikor nincsenek amplitúdók, csak a csend. Közben meg nem szabad feladni a reményt. Ellenállásban, ellenzékiségben gondolkodunk, de sokszor elég egy kis semmiség, hogy belülről megrogyasszon és elporlasszon egy hatalmas intézményt. A napokban kipusztult egy rózsatövem, amelyik évek óta harciasan nagy tüskéket növesztett, mindent megtett azért, hogy megvédje magát. És az apró lisztharmat, amelyik kisebb, mint egy gombostű, behálózta, és legyőzte. ezért is hiszem azt, hogy nem feltétlenül a nagy dolgok hozzák el a változást.”
Érdekes az egész interjú, érdemes elolvasni!
