Online színház

Három piros ajtó

Csáth és démonai

  • Sándor Panka
  • 2021. február 24.

Színház

A Brenner József néven született Csáth Géza rendkívül szerteágazó tehetsége már egészen fiatal korában megmutatkozott, az írás mellett festett, hegedült és zenét is szerzett.

A születésnapján bemutatott felolvasószínházi előadásban, amely az író eredeti naplóinak és szépirodalmi szövegrészleteinek felhasználásával készült, a szer lassú pusztítása mellett ezt a sokrétű tehetséget is igyekeznek megmutatni. Például azzal is, hogy a háttérzenét is – Mester Dávid zongorista élő játékán keresztül – szintén Csáth szolgáltatja.

Az érzékeny ifjú már tizennégy éves korától publikált, akkor zenekritikákat, nyolcadikos gimnazista korában pedig magának Bródy Sándornak küldte el A kályha című novelláját, aki azt lelkesen fogadta. Bródy biztatására kezdett el komolyabban is foglalkozni az irodalommal, bár apja tanácsát megfogadva végül mégis a biztos egzisztenciával kecsegtető orvosi pályát választotta. Az írást azonban ekkor sem hagyta abba, folyamatosan jelentek meg novellái, publicisztikái, a Nyugat állandó munkatársa volt annak indulásától kezdve. A darab aprólékosan végigvezet az életúton, előttünk bomlik ki lépésenként a művészi pálya és az, ahogy a morfium megtöri Csáth felfelé ívelő karrierjét. Műveiben vissza-visszatérnek a delírium hatása alatt szerzett élmények, csakúgy, mint az ideggyógyászat korabeli felfedezései. Orvosként ugyanis hihetetlen pontossággal figyelte saját testének működését, megfigyeléseit pedig akkurátusan rögzítette naplóiba. Ez azonban nem jelentette azt, hogy kontrollálni tudta volna egyre súlyosabb addikcióját, 1914-re, katonai orvosi szolgálatának teljesítésekor már teljesen elvesztette az uralmat, így hamar leszerelték. Évekig próbált a családja és felesége, Jónás Olga segítségével különböző módszerekkel leszokni, sikertelenül. Amilyen tündöklően indult pályafutása, olyan tragikusan végződött. 1919-ben, csupán harminckét évesen a bajai elmeosztályon ápolták, ahonnan megszökött, kislányuk jelenlétében lelőtte feleségét, később önmagával is végzett. Ez a darab kerete.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.