Tánc

Hodworks: A halandóság feltételei

  • - sisso -
  • 2015. január 12.

Színház

Vigyázat, az előadásban ismét látható meztelenség! Míg a Pirkad egy radikálisabb, nehéz és szép testiségről mesélt, ez szélesebb skálán hoz felszínre érzelmeket. Hód Adrienn koreográfus és alkotótársai ugyanazzal a technikával dolgoznak, a folytonos, hullámzó mozgás keltette, eksztatikusnak látszó állapottal provokálják a nézői tudattalant, miközben szétszedhető, átalakítható jelmezekkel, klasszikus muzsikával és vaskos humorral színesítik az előadást.

Három, jól elkülöníthető tételből áll a majd’ egyórás táncmű. Márcio Canabarro, Cuhorka Emese, Garai Júlia és Molnár Csaba mint egy összeszokott és gátlástalan szappanoperai család feljelmezezi magát és egymást, aztán Liszt Ferenc muzsikájára patetikus mozdulatokat végeznek nagyon szakszerűen, hogy végül béna áriákban törjenek ki. Túlmennek minden határon, nincs mentség, maguk is majdnem elnevetik magukat, miközben a túlzott jelentőségű fizikalitás mezsgyéjén izzadnak rendületlenül. A középső részben már észvesztve, felszabadultan táncolnak a boldogság mennyei tájain, levetkőzve minden kételyüket, és egymásról le-letépve a ruhát. Végül spicc-cipőt húznak, mintha megpróbálnának boldogulni a szakmájukban, ám csak akkor lehetnek boldogok és reflektáltak, ha ez nem sikerül.

Ha valaki csak úgy, véletlenül téved be az előadásra egy fesztiválon, előfordulhat, hogy felháborodottan távozik, de az is megeshet, hogy az utcáról hív be embereket, nézzék meg ők is, milyen meghökkentő és mulatságos ez a cirkusz. Esetleg akad, aki egyenesen abban kezd hinni, hogy a nemzetközi kortárstánc-összeesküvés Monty Python társulatával van dolga, és egy életre a lekötelezettjük marad, mert új értelmet nyer interpretációjukban minden, amit eddig a táncról gondolt. Az ilyen néző a klasszikus balettet is magához öleli, és az Operába mulatni jár majd hétvégente. Azt hiszem, én az utóbbi táborhoz tartozom.

Desiré Fesztivál, Szabadka, november 30.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Egy balatoni nyaralás táncban "elbeszélve"

  • Molnár T. Eszter
A Kulcsár Noémi Tellabor: Balaton – Lacus Pelso című előadásának nosztalgikus hangulata egy pillanatra sem törik meg. Nincs egzisztenciális kérdés, nincs konfliktus. A tó partján uralkodik a mohóság, az unalom és a bujaság.