Hoppál Péter jobban tudja, melyik színházat mennyivel kell támogatni

  • Hamvay Péter
  • 2015. május 5.

Színház

Idén is belenyúlt a független színházak működési támogatásába a minisztérium, ezúttal személyesen a kulturális államtitkár. Pedig váratlanul jól indult minden.

Az április 30-i határidő után néhány nappal, tegnap, május 4-én tette közzé a kulturális államtitkárság „a minősítéssel nem rendelkező színház- és táncművészeti előadó-művészeti szervezetek", egyszerűbben fogalmazva a függetlenek működési támogatásának pályázati eredményeit. Konkrétan negyedórával azelőtt, hogy elkezdődött volna a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) közgyűlése a Stúdió K-ban.

Egységes kultúrpolitikai szempontok

Az eseményen megjelent zsűritagok (Barda Beáta, Borsós Beáta, Hegedűs Sándor, Lőrinczy György és Jászay Tamás) csalódottan vették tudomásul, hogy a tárca a komolyan végiggondolt kritériumok alapján, viták után, de végül konszenzussal meghozott döntéseket felülbírálta. Az okokat csak találgatták, hiszen Hoppál Péter a módosítások indoklásához az „egységes kultúrpolitikai szempontok és a szféra sajátosságai” egyenmondatot írta. Lengyel Anna, a PanoDráma vezetője ezt úgy értékelte: „hülyét csinál belőlünk a minisztérium, semmi értelme az együttműködésnek”. Lőrinczy György, az Operettszínház igazgatója azonban félig tele poharat látott. Mint mondta, a módosítás a teljes büdzsé néhány százalékát érinti, egyetlen társulatot sem nullázott le, láthatóan azoktól a szervezetektől vett el pénzt az államtitkár, melyek idén valamennyivel többet kaptak, mint tavaly. Lőrinczy szerint – bár hangsúlyozta, nem tiszte értelmezni az államtitkár lépését – a tárcának a vidéki együttesek súlyozott támogatása volt a célja, semmiképp sem politikai okok motiválták.

A szakmaiság szigorú őre

A szakmaiság szigorú őre

Fotó: MTI

A kérdés mérlegelésekor érdemes figyelembe venni, hogy a Trianonról szóló darabokat műsorára tűző Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház a nulla helyett kapott 5 millió forintot az államtitkári módosításnak köszönhetően. Ennek a színháznak alapítója és vezetője Andrási Attila, akit Novák Előd annak idején Alföldi Róbert helyére akart ültetni a Nemzeti Színház igazgatói székébe, és aki idén januárban lemondott a Szabadkai Népszínház vezetéséről, miután a szakma és maga a társulat is hevesen tiltakozott a kinevezése ellen. Ezzel szemben a függetlenek életében alapvető fontosságú, színvonalas előadások hosszú sorát létrehozó befogadóhelyek támogatását csökkentette Hoppál: a Jurányi Inkubátorházat is működtető Füge 24 helyett 19 milliót, a MU Színház 36 helyett 32-t, az Átrium Film-Színházat fenntartó alapítvány 9 helyett 7 milliót kapott. Még a függetlenek védelmezőjeként és/vagy pacifikátoraként fellépő Lőrinczy egykori cégének, a Városi Színháznak a támogatását is csökkentette a minisztérium, 10-ről 7 millióra.

Hasonló problémák voltak a táncművészeti kollégiumban. A zsűri egyik tagja, Hegedűs Sándor tánckritikus szerint a legnagyobb gond az, hogy a többi együtteshez képest az önkormányzat jóvoltából sokszoros összegből gazdálkodó Szegedi Kortárs Balett is pályázik hozzájuk, amit jog szerint megtehet, de ezzel jelentős forrást von el a többiektől. Hegedűs szerint más kategóriába kellene sorolni ezért a szegedi együttest. Nem kaptunk ésszerű magyarázatot arra a hallgatóság soraiból érkező kérdésre, miért nem él a kuratórium azzal a jogával, hogy nem ad pénzt a társulatnak.

Nem értik

Lőrinczy György egy jelentősebb problémára hívta fel a figyelmet. Eszerint idén először két amatőr táncegyüttes is regisztrált előadó-művészeti szervezetként folyamodhatott támogatásért. Miután igényüket a kuratórium nem támogatta, az államtitkár viszont igen, ennek a fedezetét csoportosította át a befogadó színházaktól. Lőrinczy szerint akkor kerül súlyos finanszírozási probléma elé a kuratórium, ha majd tucatnyi hasonló együttes él törvény adta jogával. Az Operettszínház vezetője szerint ezeknek az elsősorban közművelődési feladatokat ellátó együtteseknek a működési támogatását – ami törvényileg és szakmailag is jár – a tárcának más forrásból, például a kulturális alapellátáséból kellene finanszírozni. A kurátorok problémaként említették azt is, hogy a források csökkenése miatt nincs lehetőség a szcénába újként belépők elindítására. Barda Beáta, a Trafó művészeti vezetője nagyon szomorúnak nevezte, hogy a tárca épp a legfontosabbaktól, a befogadó színházaktól vette el pénzt. Láthatóan nem érti meg azok funkcióját és jelentőségét.

Pedig minden jól indult. Idén időben kiírta a függetlenek működési pályázatát az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A kulturális büdzséhez képest, ahol 100 milliárdokkal dobálóznak mostanában, aprópénzről, alig több mint 1 milliárd forintról van ugyan szó, ám a százas nagyságrendű színházi és táncműhely, befogadó színház fennmaradásához elengedhetetlen ez a jellemzően 10 millió forint alatti vagy a körüli támogatás. Jó esetben ebből tudnak fizetést adni, bérleti díjat fizetni. Hegedűs Tamás tánckritikus szerint a működési támogatások olyan alacsonyak, hogy valójában inkább csak egy-egy projektre elegendőek, hiszen 20 millió forint alatt nem lehet működtetni egy társulatot, s ekkora összeget csak néhány társulat kap. Idén a színházi szervezetek 363 millió forintra, táncművészeti szervezetek 198 millió forintra, forgalmazói és befogadó színházak 205 millió forintra, a szabadtéri teátrumok 220 millió forintra, a nemzetiségi színházak 88 millió forintra pályázhattak összesen.

Persze ezt a pénzt sem mindig szakmai alapon osztják szét. Tavaly a szakmai zsűri javaslatait a miniszter által kinevezett tagokból álló színházművészeti és a táncművészeti bizottság átírta. Világos volt, hogy nem a bizottság tagjaitól, hanem a minisztériumtól jött ukáz. Lepasszolták nekik a piszkos munkát. Bár a bizottságok tagjai néhány kivételtől eltekintve a jelenlegi kurzus kegyeltjei és haszonélvezői, ők sem akarnak évről évre konfliktusba kerülni a szakmával. (A színházművészeti bizottság tagjai: Vasvári Csaba, Fekete Péter, Novák János, Oberfrank Pál, Lőrinczy György. A táncművészeti bizottság tagjai: Kiss János, Kovács Gerzson Péter, Mihályi Gábor.) Ezért azt találták ki, és úgy tűnik, ennek leginkább Lőrinczy volt az élharcosa, hogy az egyes szakmai kuratóriumokba az illetékes bizottság egy-egy tagja is beül. Így tehát, formálisan ugyan felülbírálhatták volna azok döntését, de meglehetősen skizofrén helyzet lett volna, hogy amit kedden konszenzussal eldöntöttek a szakmai zsűri tagjaiként, azt csütörtökön a bizottsági székükben ülve felülbírálják ľ mondta Lőrinczy, aki a színházművészeti bizottság tagjaként ült be a zsűribe.

Elvileg ők döntenek

Újdonság az is, hogy idén a minisztérium döntés-előkészítő szakértői testületeibe a Független Előadó-művészeti Szövetség delegáltjait is meghívták. Így az innovatív kezdeményezések pályázati pénzeit elosztó Színház I. kuratóriumában Lőrinczy György mellett Barda Beáta, a Trafó művészeti vezetője és Jászay Tamás kritikus is helyet foglalhatott. Az inkább szórakoztató és közművelődési feladatokat ellátó teátrumok számára létrehozott Színház II. kuratóriumban Borsós Beáta, a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház igazgatója, Gemza Péter koreográfus és Lőrinczy György bírált, a táncművészeti szervezetek kollégiumában Hegedűs Sándor, Lőrinczy György, Lőrinc Katalin és Szalai Miklós adott javaslatokat. A forgalmazói és befogadó színházak kuratóriumában a három testület tagjai mindannyian részt vettek. A kuratóriumok voltak olyan bátrak, hogy kimondottan a Színház I. kategóriát igyekeztek erősíteni, így sikerült átcsoportosítani 27,8 millió forintot e teátrumok támogatására. Ezt a lépést az államtitkár is jóváhagyta. Ám a források így is szűkültek tavaly óta, összességében 17 százalékkal.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.