Mindenki belepusztul

Kárpáti Péter: A pitbull cselekedetei

  • - ki -
  • 2011. december 15.

Színház

Kárpáti Péter A pitbull cselekedetei című közepes darabjából jobb előadást rendezett – Kárpáti Péter. Az írónak – aki újabban a lakásszínházi terepen fedezteti föl közönségével a színházcsinálás régi-új útjait – alighanem a naturál-szürreál kifordított stílparódiája lebegett a szeme előtt; ezt lehet mondani groteszknek avagy abszurdnak is, attól függően, melyik eleme van túlsúlyban. A darab fölött jótékonyan lebeg Örkény István Bolyongójának szelleme (mint arra Tarján Tamás is rámutatott a Revizoron): a kétszemélyes család életébe váratlanul betoppanó idegen úgy megváltja az odabenti világot, hogy kő kövön nem marad, de még ő sem.


Az odabenti világnak egyébként fizikailag is részei és részesei vagyunk; nemcsak azért, mert bent ülünk ebben a bizonyos lakásban (amely egyébként ezúttal nem igazi lakás, hanem a Trafó melletti Tündérgyár egyik helyiségében rendezte be Sebő Rózsa), hanem mert a közönség „bezsilipeltetése” során az aszfaltpróféta Pitbull velünk is elbeszélget, ránk borítja szedett-vedett gondolatain kívül elsősorban is a svádáját. Nagy Zsolt Pitbullja ugyan állítása szerint több száz lakásba próbálta már bedumálni magát, mielőtt betelepedett a Szabó Zola–Stefanovics Angéla játszotta egyszerű párhoz, de ahogyan birtokba veszi őket és az életüket, aligha hihető, hogy sikertelen próbálkozások szegélyezték eddigi útját. Hengerel.

 


Fotó: Somogyi-Magyar Gréta

 

 

A megváltás, életátrendezés önveszélyes, nagyjából mindenki belepusztul. A közönség soraiból bevont játszó személyek (Stork Natasa, Boross Martin) az interaktivitás látszatát keltve csinálnak afféle miniuniverzumot a pincelakásból; gondoljunk magunkra, persze. Ekkorra a darab – melyben a fiatal pár közismert rugóra járó, egyszerű, megindítóan normális életének mély sebei és konfliktusai tárulnak föl, amelyeket nyilván jobb lett volna takarva tartani mindörökre – alaposan elfárad, s a különb-különb csavarások sem pörgetik föl. Az előadás svungja kitart azért a végéig, s a félig ivott sörök is ott várják gazdáikat a külső helyiségben, ahol hagyták.

 

Trafó, október 8.

 

Legközelebbi előadás: itt.

 


Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.