Kulka János a Nemzet Színésze lett

  • narancs.hu
  • 2024. május 3.

Színház

A márciusban elhunyt Tordy Géza helyében.

Május 3-i döntése értelmében Kulka Jánost választotta a Nemzet Színészévé a cím jelenlegi tizenegy birtokosa a 2024. március 30-án meghalt Tordy Géza helyére. 

A hagyomány szerint a Nemzet Színésze címmel egy időben 12 fő rendelkezhet, és amennyiben valaki meghal közülük, maguk választják meg az új tagot. 62 éven felüli, legalább négy évtizedes karriert – vagy 20 évadot a Nemzeti Színházban – maga mögött tudó színművész kaphatja meg az elismerést.

Az utóbbi évben több új Nemzet Színészét is „avattak”: Máthé Erzsi, Balázsovits Lajos és Csomós Mari a tavalyi évben hunytak el, helyükre Udvaros Dorottya, Pogány Judit és Benedek Miklós került. Utóbbi alig néhány hónapig volt csak köztük, januári halála után Csikos Sándorral lett teljes ismét a kör.

Kulka János Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1958. november 11-én született Budapesten. Bár Budapesten született, gyermekkorát Szegeden töltötte, mivel édesapját a munka ide kötötte. Első színpadi szerepei között volt a III. Richárd, az Édes fiam és a János király a Szegedi Nemzeti Színházban Komor István rendezésében. Érettségi után egy osztálytársa, Polák Tücsi javaslatára felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Eredetileg bölcsész szeretett volna lenni, de abban az évben nem indult angol-francia szak, amire jelentkezhetett volna. A diploma megszerzése után Pécsre szerződött a Pécsi Nemzeti Színházba. Első itteni fellépése a Haramiák című darabhoz köthető 1981-ben. Négy évet töltött el Pécsett, majd 1985-ben csatlakozott a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatához, amely akkor élte a fénykorát. 1993-ban került Budapestre a Radnóti Miklós Színházba, 2003-ban az akkor Jordán Tamás igazgatósága alatt álló Nemzeti Színházba került, ahol 2013-ig játszott. 2016. áprilisában agyvérzést kapott, ami után életveszélyes állapotban került korházba. Az orvosok nagyon hosszú felépülési időt jósoltak neki, de csodával határos módon rohamléptekben javult az állapota, oly annyira, hogy még ugyanebben az évben szeptemberben a Katona József Színházban ismét színpadra állt - ismerteti életrajzát a Nemzeti Színház.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.