Láng Annamária: "én is érzékelem azt az ügyeskedést, ami itthon folyik"

Színház

Ősztől a bécsi Burgtheater tagja. A német nyelvű játék kihívásairól és a színházon belüli zaklatások kivizsgálásáról is beszélgettünk

Immár a második bemutatójára készül az osztrák nemzeti színházban, a bécsi Burgtheaterben. A német nyelvű játék kihívásairól, a Burgra jellemző „akolhidegről” és a színházon belüli zaklatások kivizsgálásáról is beszélgettünk.

Az interjút Köves Gábor készítette, a teljes szöveg a Magyar Narancs legfrissebb számában olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: Schilling Árpád, akivel rengeteget dolgozott, nagyon határozott kritikát fogalmazott meg a budapesti kőszínházak vezetőivel szemben (lásd interjúnkat - Magyar Narancs, augusztus 22.), például az ügyben, ahogy a kulturális tao megszüntetése kapcsán meghunyászkodtak.

Láng Annamária: Nem vagyok egy politikus alkat, de például pont az alapján választottak ki a Frljić-tyel való közös munkára, hogy megnézték, milyen darabokban játszottam eddig. Így kerültem ebbe az előadásba, amelyik valószínűleg nagyon erősen politizálni fog. Persze én is érzékelem azt az ügyeskedést, ami itthon, a szakmában folyik, hogy jaj, csak ne sértsünk meg senkit, jaj, maradjunk jó pozícióban, amennyire csak lehet.

Bevallom, nagyon nehéz ebbe az óvatoskodásba belekötni, mert mindenki félti a munkáját, az egzisztenciáját. Ez teljesen érthető. Csak közben meg a színház nem úgy működik jól, ha a félelem működteti. A színház mégiscsak arra való, hogy mi, udvari bolondok kimondhassuk, amit a király színe előtt sokan nem mernek. Erről is szól a színészet, egyfajta őrületről, nem véletlen, hogy nem a nézők játszanak a színpadon, hanem mi. Nem baj, ha most engem hülyének fognak nézni, nem baj, ha utálni fognak, vagy netán azt gondolják, megbolondultam.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Van a Burgnak protokollja arra, hogyan kezelje, ha a falai közt zaklatás ér valakit?

LA: Eszméletlenül szigorú szabályok vannak erre vonatkozólag. Amikor leszerződtem, mint mindenkinek, nekem is alá kellett írnom egy felelősségvállalási nyilatkozatot, ami arról szól, hogy miként bánunk egymással, onnantól kezdve hogy belépünk a színház kapuján. Senki semmiféle megkülönböztetést nem érezhet. És ezt rettenetesen komolyan veszik. Ahogy a megkülönböztetésre példát látnak, azonnal jön egy bizottság, és kivizsgálja azt. Az első próbaidőszakomban rögtön volt is egy ilyen eset.

Az egyik színésznő úgy érezte, hogy használják, hogy egy olyan nőképet kell ábrázolnia a színpadon, amivel ő nem tud egyetérteni. Nem szeretné így ábrázolni, nem szeretne vetkőzni. Nagyon komoly következménye volt ennek. Kiszállt a produkcióból, és onnan kezdve minden próbán ült egy megfigyelő, és azt nézte, történik-e bármi olyasmi, ami a szabályokba ütközik.

A teljes interjú a friss Magyar Narancsban olvasható, mely csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.