Az előadást Kocsis Pál végzős kaposvári színészosztályával és Zsigó Anna dramaturggal készítette Kárpáti Pál. Tavasszal bemutatták már a Patyolat PRÓBAüzemben, de két, elektronikus és dzsesszzenében egyaránt járatos zenész segítségével, rövid zsámbéki próbafolyamat után új formát nyert a mű.
Középpontjában a tavaly az ELTE gólyatáborában megesett, futó felháborodást keltő nemi erőszak áll, amelyet a táborszervező diákképviselet olyan arcátlanul kommunikált, hogy azonnal lehetett tudni, nem egyedi esetről van szó. Ahogy a köz- és tömegmédia nem közvetíti a valóságot, úgy alakulnak a tematikus kibeszélő csoportok az interneten, és gyarapodnak a társadalmi jelenségeket vizsgáló, független dokumentarista színházak. Fészbukon, blogokon osztja meg történeteit a nép – szöveglelőhelyek szakdolgozathoz, irodalmi alkotásokhoz, és persze színházi előadáshoz is. Kárpáti és dramaturgja, illetve a társulat összegyűjtött – főleg a megerőszakoltak.blog.hu-ról – néhány megrázó vallomást. Mind arról szól, hogy az erőszaknak sosincs vége. Ömlenek a fizikai, szexuális és lelki természetű erőszakról szóló nyomasztó szövegek, de arra ügyel a rendezés, hogy változatos színházi, képzőművészeti és zenés megoldásoknak köszönhetően elviselhető távolságra kerüljenek, és összeálljanak előadássá. Retro írásvetítő, obszcén jogászkórus, fülsértő zene, szenvtelenségig lefokozott etűdök enyhítik a döbbenetet és a fájdalmat. Öt lány és egy fiú, csoportterápia, metálrequiem a köztünk, velünk, bennünk élő meggyalázottakért.
Zsámbéki Színházi Bázis, július 27.
