Színház

NEM – De hogy nem?

  • Sisso
  • 2015. szeptember 6.

Színház

Az előadást Kocsis Pál végzős kaposvári színészosztályával és Zsigó Anna dramaturggal készítette Kárpáti Pál. Tavasszal bemutatták már a Patyolat PRÓBAüzemben, de két, elektronikus és dzsesszzenében egyaránt járatos zenész segítségével, rövid zsámbéki próbafolyamat után új formát nyert a mű.

Középpontjában a tavaly az ELTE gólyatáborában megesett, futó felháborodást keltő nemi erőszak áll, amelyet a táborszervező diákkép­viselet olyan arcátlanul kommunikált, hogy azonnal lehetett tudni, nem egyedi esetről van szó. Ahogy a köz- és tömegmédia nem közve­títi a valóságot, úgy alakulnak a tematikus kibeszélő csoportok az interneten, és gyarapodnak a társadalmi jelenségeket vizsgáló, füg­getlen dokumentarista színházak. Fészbukon, blogokon osztja meg történeteit a nép – szöveglelőhelyek szakdolgozathoz, irodalmi alkotásokhoz, és persze színházi előadáshoz is. Kárpáti és dramaturgja, illetve a társulat összegyűjtött – főleg a megerőszakoltak.blog.hu-ról – néhány megrázó vallomást. Mind arról szól, hogy az erőszaknak sosincs vége. Ömlenek a fizikai, szexuális és lelki természetű erőszakról szóló nyomasztó szövegek, de arra ügyel a rendezés, hogy változatos színházi, képzőművészeti és zenés megoldásoknak köszönhetően elviselhető távolságra kerüljenek, és összeálljanak előadássá. Retro írásvetítő, obszcén jogászkórus, fülsértő zene, szenvtelenségig lefokozott etűdök enyhítik a döbbenetet és a fájdalmat. Öt lány és egy fiú, csoportterápia, metálrequiem a köztünk, velünk, bennünk élő meggyalázottakért.

Zsámbéki Színházi Bázis, július 27.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.