Színház

NEM – De hogy nem?

  • Sisso
  • 2015. szeptember 6.

Színház

Az előadást Kocsis Pál végzős kaposvári színészosztályával és Zsigó Anna dramaturggal készítette Kárpáti Pál. Tavasszal bemutatták már a Patyolat PRÓBAüzemben, de két, elektronikus és dzsesszzenében egyaránt járatos zenész segítségével, rövid zsámbéki próbafolyamat után új formát nyert a mű.

Középpontjában a tavaly az ELTE gólyatáborában megesett, futó felháborodást keltő nemi erőszak áll, amelyet a táborszervező diákkép­viselet olyan arcátlanul kommunikált, hogy azonnal lehetett tudni, nem egyedi esetről van szó. Ahogy a köz- és tömegmédia nem közve­títi a valóságot, úgy alakulnak a tematikus kibeszélő csoportok az interneten, és gyarapodnak a társadalmi jelenségeket vizsgáló, füg­getlen dokumentarista színházak. Fészbukon, blogokon osztja meg történeteit a nép – szöveglelőhelyek szakdolgozathoz, irodalmi alkotásokhoz, és persze színházi előadáshoz is. Kárpáti és dramaturgja, illetve a társulat összegyűjtött – főleg a megerőszakoltak.blog.hu-ról – néhány megrázó vallomást. Mind arról szól, hogy az erőszaknak sosincs vége. Ömlenek a fizikai, szexuális és lelki természetű erőszakról szóló nyomasztó szövegek, de arra ügyel a rendezés, hogy változatos színházi, képzőművészeti és zenés megoldásoknak köszönhetően elviselhető távolságra kerüljenek, és összeálljanak előadássá. Retro írásvetítő, obszcén jogászkórus, fülsértő zene, szenvtelenségig lefokozott etűdök enyhítik a döbbenetet és a fájdalmat. Öt lány és egy fiú, csoportterápia, metálrequiem a köztünk, velünk, bennünk élő meggyalázottakért.

Zsámbéki Színházi Bázis, július 27.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.