Színház

Egy olyan intézmény számára, amelynek nevében szerepel a kortárs szó, húsz év rendkívül hosszúnak számít. A Trafón azonban nem fogott az idő.

Mint kőszobor.

A fideszes képviselő az NKA-t is megszüntetné ebben a formában. Állítólag a kormány ösztönözni akarja a gazdasági szereplők kulturális szerepvállalását.

Molnár Piroska, Máté Gábor és Mácsai Pál is ott lesz.

Lakatos Márknak lehetett egy olyan álma, hogy egyszer illatos báránybordát fog sütögetni színpadon, amit most valóra is válthatott a Trafóban létrehozott Kvartett című produkció keretében. Szerencsére ő az a fajta ember, akinek ez az önmegvalósítás akkor is jól áll, ha az előadás maga nem annyira érdekes. Magyarország leghíresebb stylistja arra vállalkozott, hogy néhány színházi alkotóval együtt színpadra állítsa Heiner Müller szövegét. Ami korántsem könnyű feladat, sőt. Több kritikus kollégánál olvastam már, hogy életükben nem láttak még jó előadást a Kvartettből – és egyáltalán nem biztos, hogy ez a darabot minősíti. (Magam csak a Nemzeti formás, szépen kivitelezett előadására emlékszem, Gergye Krisztián rendezte, a két főszereplő Alföldi Róbert és Udvaros Dorottya volt.)

A tao sok sebből vérzik, de az is tény, hogy a rendszerváltás óta nem volt annyi színházba járó ember, mint tavaly. Mit hoz a kormány lépése?

Majdnem három év kihagyás után játszik újra színházban.

Azok az érdekes pillanatok, amikor felfeslik a film és a színpad azonossága. Ahol Chaplin mögül kinéz ifj. Vidnyánszky, a szerep mögül a színész.

Értem és osztom is az alkotók lelkesedését az „anyag” iránt: a Secondhand a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics csodálatos, magyarul is olvasható könyveiből készült.

Szeptemberben elnyerte a Színikritikusok Díját A félelem megeszi a lelket takarítónőjéért, aki beleszeret egy bevándorlóba, a következő bemutatója pedig a Menopauza lesz. Sirályokról és férfiklimaxról, a NER tiltólistájáról és a színpadi vetkőzésről, az állami díjakról és a nagy száj előnyéről is beszélgettünk.