Reszketés a függöny mögött: mi marad a színházakból, ha megszüntetik a taót?

  • Tompa Andrea
  • 2018. november 9.

Színház

A tao valóban sok sebből vérzik, de az is tény, hogy a rendszerváltás óta nem volt annyi új bemutató és színházba járó ember, mint tavaly, amikor 8 millió jegyet adtak el.

A miniszterelnök is büszkén elmondta tusványosi beszédében: a színházlátogatók száma jelentősen nőtt Magyarországon. Valóban egyre több a játszóhely, és a rendszerváltás óta nem volt annyi új bemutató és színházba járó ember, mint 2017-ben, amikor 8 millió jegyet adtak el.

Abban mindenki egyetért, hogy a taorendszer 2009-es bevezetése segítette ezt a növekedést, jóllehet nem születtek (vagy nem kerültek napvilágra) olyan kutatások, amelyek a tao hatását felmérték volna az előadó-művészeti szegmensben.

false

 

A taorendszer keretében a gazdálkodószervezetek kezdetben előadó-művészeti szervezeteknek ajánlhatták fel a befizetendő társasági adójuk egy részét. Az így elirányított tao tehát közpénz, amit az állam a maga újraelosztó szerepének kiiktatásával, a piaci szereplők adóján keresztül juttatott kulturális (és 2011 óta a látványsportok) támogatására. Maximális mértékét a kulturális intézmény jegybevételének 80 százalékában határozták meg. Azt, hogy ki kaphat taót (azaz mi minősül előadó-művészeti szervezetnek), az előadó-művészeti törvény szabályozza.

A taotámogatás nemrég bejelentett eltörlése erős félelmeket kelt a színházak körében. A megszüntetés hivatalos indoka a visszaélések elszaporodása; a szisztémát valóban beárnyékolták a csalásokról és korrupcióról szóló történetek.

Ez a rendszer tudja alacsonyan tartani a jegyárakat, ami az Európában is egyedülálló nézőszámot tudja produkálni. A magánszínházi vállalkozások számára a tao egyértelműen a növekedés biztosítéka volt: enélkül aligha jöhettek volna létre ma már erős színházpiaci szereplők.

Megnéztük tehát,

  • hogyan gazdálkodnak a színházak a tao-val, hogyan hat a vidéki színházi életre?
  • mivel járna a teljes megszűnése?
  • valóban be kell-e zárnia számos közkedvelt és nemzetközileg is elismert intézménynek?
  • mit gondolnak erről a függetlenek és magánszínházak?
  • milyen hatalmi játszmák mennek a háttérben? (Miközben Tarlós István arra kéri Orbán Viktort, hogy mégse szántsák be teljesen a rendszert, a Nemzeti vezetője, Vidnyánszky Attila a taót kezdettől aggályosnak tartotta, szerinte "a szakma rákos daganata".)

 

Részletek a csütörtöktől kapható Magyar Narancsban.

A friss lap kapható már a standokon, illetve megrendelhető itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.