Reszketés a függöny mögött: mi marad a színházakból, ha megszüntetik a taót?

  • Tompa Andrea
  • 2018. november 9.

Színház

A tao valóban sok sebből vérzik, de az is tény, hogy a rendszerváltás óta nem volt annyi új bemutató és színházba járó ember, mint tavaly, amikor 8 millió jegyet adtak el.

A miniszterelnök is büszkén elmondta tusványosi beszédében: a színházlátogatók száma jelentősen nőtt Magyarországon. Valóban egyre több a játszóhely, és a rendszerváltás óta nem volt annyi új bemutató és színházba járó ember, mint 2017-ben, amikor 8 millió jegyet adtak el.

Abban mindenki egyetért, hogy a taorendszer 2009-es bevezetése segítette ezt a növekedést, jóllehet nem születtek (vagy nem kerültek napvilágra) olyan kutatások, amelyek a tao hatását felmérték volna az előadó-művészeti szegmensben.

false

 

A taorendszer keretében a gazdálkodószervezetek kezdetben előadó-művészeti szervezeteknek ajánlhatták fel a befizetendő társasági adójuk egy részét. Az így elirányított tao tehát közpénz, amit az állam a maga újraelosztó szerepének kiiktatásával, a piaci szereplők adóján keresztül juttatott kulturális (és 2011 óta a látványsportok) támogatására. Maximális mértékét a kulturális intézmény jegybevételének 80 százalékában határozták meg. Azt, hogy ki kaphat taót (azaz mi minősül előadó-művészeti szervezetnek), az előadó-művészeti törvény szabályozza.

A taotámogatás nemrég bejelentett eltörlése erős félelmeket kelt a színházak körében. A megszüntetés hivatalos indoka a visszaélések elszaporodása; a szisztémát valóban beárnyékolták a csalásokról és korrupcióról szóló történetek.

Ez a rendszer tudja alacsonyan tartani a jegyárakat, ami az Európában is egyedülálló nézőszámot tudja produkálni. A magánszínházi vállalkozások számára a tao egyértelműen a növekedés biztosítéka volt: enélkül aligha jöhettek volna létre ma már erős színházpiaci szereplők.

Megnéztük tehát,

  • hogyan gazdálkodnak a színházak a tao-val, hogyan hat a vidéki színházi életre?
  • mivel járna a teljes megszűnése?
  • valóban be kell-e zárnia számos közkedvelt és nemzetközileg is elismert intézménynek?
  • mit gondolnak erről a függetlenek és magánszínházak?
  • milyen hatalmi játszmák mennek a háttérben? (Miközben Tarlós István arra kéri Orbán Viktort, hogy mégse szántsák be teljesen a rendszert, a Nemzeti vezetője, Vidnyánszky Attila a taót kezdettől aggályosnak tartotta, szerinte "a szakma rákos daganata".)

 

Részletek a csütörtöktől kapható Magyar Narancsban.

A friss lap kapható már a standokon, illetve megrendelhető itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.