Reszketés a függöny mögött: mi marad a színházakból, ha megszüntetik a taót?

  • Tompa Andrea
  • 2018. november 9.

Színház

A tao valóban sok sebből vérzik, de az is tény, hogy a rendszerváltás óta nem volt annyi új bemutató és színházba járó ember, mint tavaly, amikor 8 millió jegyet adtak el.

A miniszterelnök is büszkén elmondta tusványosi beszédében: a színházlátogatók száma jelentősen nőtt Magyarországon. Valóban egyre több a játszóhely, és a rendszerváltás óta nem volt annyi új bemutató és színházba járó ember, mint 2017-ben, amikor 8 millió jegyet adtak el.

Abban mindenki egyetért, hogy a taorendszer 2009-es bevezetése segítette ezt a növekedést, jóllehet nem születtek (vagy nem kerültek napvilágra) olyan kutatások, amelyek a tao hatását felmérték volna az előadó-művészeti szegmensben.

false

 

A taorendszer keretében a gazdálkodószervezetek kezdetben előadó-művészeti szervezeteknek ajánlhatták fel a befizetendő társasági adójuk egy részét. Az így elirányított tao tehát közpénz, amit az állam a maga újraelosztó szerepének kiiktatásával, a piaci szereplők adóján keresztül juttatott kulturális (és 2011 óta a látványsportok) támogatására. Maximális mértékét a kulturális intézmény jegybevételének 80 százalékában határozták meg. Azt, hogy ki kaphat taót (azaz mi minősül előadó-művészeti szervezetnek), az előadó-művészeti törvény szabályozza.

A taotámogatás nemrég bejelentett eltörlése erős félelmeket kelt a színházak körében. A megszüntetés hivatalos indoka a visszaélések elszaporodása; a szisztémát valóban beárnyékolták a csalásokról és korrupcióról szóló történetek.

Ez a rendszer tudja alacsonyan tartani a jegyárakat, ami az Európában is egyedülálló nézőszámot tudja produkálni. A magánszínházi vállalkozások számára a tao egyértelműen a növekedés biztosítéka volt: enélkül aligha jöhettek volna létre ma már erős színházpiaci szereplők.

Megnéztük tehát,

  • hogyan gazdálkodnak a színházak a tao-val, hogyan hat a vidéki színházi életre?
  • mivel járna a teljes megszűnése?
  • valóban be kell-e zárnia számos közkedvelt és nemzetközileg is elismert intézménynek?
  • mit gondolnak erről a függetlenek és magánszínházak?
  • milyen hatalmi játszmák mennek a háttérben? (Miközben Tarlós István arra kéri Orbán Viktort, hogy mégse szántsák be teljesen a rendszert, a Nemzeti vezetője, Vidnyánszky Attila a taót kezdettől aggályosnak tartotta, szerinte "a szakma rákos daganata".)

 

Részletek a csütörtöktől kapható Magyar Narancsban.

A friss lap kapható már a standokon, illetve megrendelhető itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.