Reszketés a függöny mögött: mi marad a színházakból, ha megszüntetik a taót?

A tao valóban sok sebből vérzik, de az is tény, hogy a rendszerváltás óta nem volt annyi új bemutató és színházba járó ember, mint tavaly, amikor 8 millió jegyet adtak el.

A miniszterelnök is büszkén elmondta tusványosi beszédében: a színházlátogatók száma jelentősen nőtt Magyarországon. Valóban egyre több a játszóhely, és a rendszerváltás óta nem volt annyi új bemutató és színházba járó ember, mint 2017-ben, amikor 8 millió jegyet adtak el.

Abban mindenki egyetért, hogy a taorendszer 2009-es bevezetése segítette ezt a növekedést, jóllehet nem születtek (vagy nem kerültek napvilágra) olyan kutatások, amelyek a tao hatását felmérték volna az előadó-művészeti szegmensben.

 

A taorendszer keretében a gazdálkodószervezetek kezdetben előadó-művészeti szervezeteknek ajánlhatták fel a befizetendő társasági adójuk egy részét. Az így elirányított tao tehát közpénz, amit az állam a maga újraelosztó szerepének kiiktatásával, a piaci szereplők adóján keresztül juttatott kulturális (és 2011 óta a látványsportok) támogatására. Maximális mértékét a kulturális intézmény jegybevételének 80 százalékában határozták meg. Azt, hogy ki kaphat taót (azaz mi minősül előadó-művészeti szervezetnek), az előadó-művészeti törvény szabályozza.

A taotámogatás nemrég bejelentett eltörlése erős félelmeket kelt a színházak körében. A megszüntetés hivatalos indoka a visszaélések elszaporodása; a szisztémát valóban beárnyékolták a csalásokról és korrupcióról szóló történetek.

Ez a rendszer tudja alacsonyan tartani a jegyárakat, ami az Európában is egyedülálló nézőszámot tudja produkálni. A magánszínházi vállalkozások számára a tao egyértelműen a növekedés biztosítéka volt: enélkül aligha jöhettek volna létre ma már erős színházpiaci szereplők.

Megnéztük tehát,

• hogyan gazdálkodnak a színházak a tao-val, hogyan hat a vidéki színházi életre?
• mivel járna a teljes megszűnése?
• valóban be kell-e zárnia számos közkedvelt és nemzetközileg is elismert intézménynek?
• mit gondolnak erről a függetlenek és magánszínházak?
• milyen hatalmi játszmák mennek a háttérben? (Miközben Tarlós István arra kéri Orbán Viktort, hogy mégse szántsák be teljesen a rendszert, a Nemzeti vezetője, Vidnyánszky Attila a taót kezdettől aggályosnak tartotta, szerinte "a szakma rákos daganata".)

 

Részletek a csütörtöktől kapható Magyar Narancsban.

A friss lap kapható már a standokon, illetve megrendelhető itt.