Színház

A rút kiskacsa

Színház

A B32 Kultúrtér és a Manna Produkció együttműködésének keretében Újbudán is lehet független bábszínházi előadásokat nézni. Az idei évad első bemutatója A rút kiskacsa a Színművészetin nemrég végzett Lázár Helga rendezésében.

Az Andersen-meséhez képest átiratot, „másmesét” ígérnek az alkotók, ami önmagában nem újdonság, hiszen a történetnek rengeteg, különféle üzeneteket felerősítő feldolgozása létezik. Ez a verzió a kirekesztésről és az önbizalomhiányon való felülemelkedésről: az önmegvalósításról szól.

A főhős tulajdonképpen nem is a kiskacsa/leendő hattyú, hanem egy magányos kisfiú. Az ő képzeletében, vagyis öngyógyító játéka révén elevenedik meg minden, amit a színpadon látunk. (Ez a viszonyrendszer mondjuk egy kicsit bonyolult, és lehetne tisztább is az előadásban.) Ivanics Tamás monodrámában eljátssza, ahogy csúfolják az iskolában, ahogy a kacsamama próbálja elfogadni a többiektől különböző utódját, ahogy a kirekesztett kiskacsa útra kel és keresi a hasonszőrűeket. Külön öröm, hogy nem a szépségének köszönhető végül, hogy megtalálja a helyét, hanem az önmagába vetett hitnek és a kitartásnak.

Mindez lenyűgözően egyszerű és nagyszerű bábnyelven és tárgy­animációval: a színpadi tér egy kerti, felfújható medence, a bábok a fiú játékai. A csúfolódó osztálytársak dínók, a gonoszkodó kacsák egy pár gumicsizma, a vadludak játék repülők. Ezek után elvárjuk, hogy a hattyúvá változás legyen csoda, ami – kissé körülményesen, de – megtörténik Márkus Sándor hatalmas, könnyű és lebegő nejlonbábjának köszönhetően.

B32 Galéria és Kultúrtér, szeptember 29.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.