Színház

A rút kiskacsa

Színház

A B32 Kultúrtér és a Manna Produkció együttműködésének keretében Újbudán is lehet független bábszínházi előadásokat nézni. Az idei évad első bemutatója A rút kiskacsa a Színművészetin nemrég végzett Lázár Helga rendezésében.

Az Andersen-meséhez képest átiratot, „másmesét” ígérnek az alkotók, ami önmagában nem újdonság, hiszen a történetnek rengeteg, különféle üzeneteket felerősítő feldolgozása létezik. Ez a verzió a kirekesztésről és az önbizalomhiányon való felülemelkedésről: az önmegvalósításról szól.

A főhős tulajdonképpen nem is a kiskacsa/leendő hattyú, hanem egy magányos kisfiú. Az ő képzeletében, vagyis öngyógyító játéka révén elevenedik meg minden, amit a színpadon látunk. (Ez a viszonyrendszer mondjuk egy kicsit bonyolult, és lehetne tisztább is az előadásban.) Ivanics Tamás monodrámában eljátssza, ahogy csúfolják az iskolában, ahogy a kacsamama próbálja elfogadni a többiektől különböző utódját, ahogy a kirekesztett kiskacsa útra kel és keresi a hasonszőrűeket. Külön öröm, hogy nem a szépségének köszönhető végül, hogy megtalálja a helyét, hanem az önmagába vetett hitnek és a kitartásnak.

Mindez lenyűgözően egyszerű és nagyszerű bábnyelven és tárgy­animációval: a színpadi tér egy kerti, felfújható medence, a bábok a fiú játékai. A csúfolódó osztálytársak dínók, a gonoszkodó kacsák egy pár gumicsizma, a vadludak játék repülők. Ezek után elvárjuk, hogy a hattyúvá változás legyen csoda, ami – kissé körülményesen, de – megtörténik Márkus Sándor hatalmas, könnyű és lebegő nejlonbábjának köszönhetően.

B32 Galéria és Kultúrtér, szeptember 29.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.