Színházi melléklet - rés a présen

"Nem kell mindig mindent lecserélni"

Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója

  • rés a présen
  • 2013. október 20.

Színház

rés a présen: Milyen elképzelésekkel vetted át az intézményt?

Ertl Péter: Ez év elején, januárban vettem át a színház vezetését, ahol a döntéseimet a megőrzés és megújítás szellemében hozom meg. A színház falain belülről az elmúlt években láttam, hogy a széles spektrumú repertoárra kíváncsi a közönség, és érdemes a sokszínűséget megtartani. A PR- és marketingmunkában viszont új utakat kerestünk, a napokban jött ki a megújított magazin, ami az előadásokon túl már sokkal inkább szól a táncművészetről, az alkotókról vagy a színház nyitásáról a társművészetek felé. Rövidesen aktiváljuk az új honlapot, amellyel szintén közelíteni akarjuk egymáshoz az alkotást, a nézőt, a táncművészet adta élményeket. Sok helyen, sokféleképpen vagyunk jelen.

rap: Tulajdonképpen mi a feladata egy Nemzeti Táncszínháznak?

EP: Minőségi táncelőadások befogadása, bemutatása. Pártolom a tradicionális stílusok megújítását, látom az értéket a kortárs útkeresésben és a hagyományápolásban is. Az egészséges arány a fontos. Van átgondolt missziónk arról, amiért dolgozunk. Elkötelezettek vagyunk a táncművészet értékeinek képviseletében, itthon és a nemzetközi színtéren is, teszünk azért, hogy legyenek szakmai innovációk, és hogy a fiatalok a táncművészet hatásait és eszközeit is használhassák saját kérdéseik megválaszolásához. Kell idő, bizalom, nyugalom a kreativitás biztosítására, kritikai helyzetek és alkalmak a fiataloknak a szárnypróbálgatásra. Kellenek a régi és ismert produkciók is, és nem kell mindig mindent lecserélni, eldobni; a régi partnerekkel való együttműködés fenntartása ezt a biztonságot, folyamatosságot képviseli.

rap: Mennyire szólt bele az egyéni tánckarrieredbe ez a pozíció?

EP: Közel húsz év profi lét után, mely alatt sokat tanítottam és szerveztem itthon és külföldön, már nem vagyok színpadon. Jól bírtam a szakma testi-lelki gyötrelmeit, de ezt a szakaszt 2006-ban lezártam. Azért egy oktatói meghívást a világ egyik legnagyobb fesztiváljára, a washingtoni National Mallra, na, azt nem utasítottam vissza.

rap: Mik a legjobb, repertoáron maradó darabjaitok, és milyen bemutatóitok, fesztiváljaitok lesznek ősszel?

EP: A tavasz folyamán bemutatott darabokat tovább játsszuk, a teljesség igénye nélkül ilyen például a KET - Kun Attila: Horda vagy a MÁNE - Mihályi Gábor: Szarvasének. Bozsik Yvette Préda című premierével nyitjuk az évadot szeptember 18-án, majd 23-ától Itt van Japán! butoh fesztivál. Lesz még Inversedance - Fodor Zoltán Társulat: Verdi miniatures (október 29.), SZKB - Juronics Tamás: Rítus (november 13.) és a Badora Társulattól Hoffmann meséi (november 20.).

rap: Mi az, amit mint koreográfus még mindenképp szeretnél megcsinálni?

EP: Bartók az európai színpadokat hátrahagyva hazatért, hogy népzenét gyűjtsön, és ebből létrehozza közismert műveit, melyek a zeneirodalom fontos darabjai. Megérett a magyar közönség arra, hogy ez a folyamat táncban, a kortárs néptánc stílusában is megtörténjen. A munka elkezdődött, de nem én vagyok a koreográfusa. Azért szurkolok!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.