Színházi melléklet - rés a présen

"Nem kell mindig mindent lecserélni"

Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója

  • rés a présen
  • 2013. október 20.

Színház

rés a présen: Milyen elképzelésekkel vetted át az intézményt?

Ertl Péter: Ez év elején, januárban vettem át a színház vezetését, ahol a döntéseimet a megőrzés és megújítás szellemében hozom meg. A színház falain belülről az elmúlt években láttam, hogy a széles spektrumú repertoárra kíváncsi a közönség, és érdemes a sokszínűséget megtartani. A PR- és marketingmunkában viszont új utakat kerestünk, a napokban jött ki a megújított magazin, ami az előadásokon túl már sokkal inkább szól a táncművészetről, az alkotókról vagy a színház nyitásáról a társművészetek felé. Rövidesen aktiváljuk az új honlapot, amellyel szintén közelíteni akarjuk egymáshoz az alkotást, a nézőt, a táncművészet adta élményeket. Sok helyen, sokféleképpen vagyunk jelen.

rap: Tulajdonképpen mi a feladata egy Nemzeti Táncszínháznak?

EP: Minőségi táncelőadások befogadása, bemutatása. Pártolom a tradicionális stílusok megújítását, látom az értéket a kortárs útkeresésben és a hagyományápolásban is. Az egészséges arány a fontos. Van átgondolt missziónk arról, amiért dolgozunk. Elkötelezettek vagyunk a táncművészet értékeinek képviseletében, itthon és a nemzetközi színtéren is, teszünk azért, hogy legyenek szakmai innovációk, és hogy a fiatalok a táncművészet hatásait és eszközeit is használhassák saját kérdéseik megválaszolásához. Kell idő, bizalom, nyugalom a kreativitás biztosítására, kritikai helyzetek és alkalmak a fiataloknak a szárnypróbálgatásra. Kellenek a régi és ismert produkciók is, és nem kell mindig mindent lecserélni, eldobni; a régi partnerekkel való együttműködés fenntartása ezt a biztonságot, folyamatosságot képviseli.

rap: Mennyire szólt bele az egyéni tánckarrieredbe ez a pozíció?

EP: Közel húsz év profi lét után, mely alatt sokat tanítottam és szerveztem itthon és külföldön, már nem vagyok színpadon. Jól bírtam a szakma testi-lelki gyötrelmeit, de ezt a szakaszt 2006-ban lezártam. Azért egy oktatói meghívást a világ egyik legnagyobb fesztiváljára, a washingtoni National Mallra, na, azt nem utasítottam vissza.

rap: Mik a legjobb, repertoáron maradó darabjaitok, és milyen bemutatóitok, fesztiváljaitok lesznek ősszel?

EP: A tavasz folyamán bemutatott darabokat tovább játsszuk, a teljesség igénye nélkül ilyen például a KET - Kun Attila: Horda vagy a MÁNE - Mihályi Gábor: Szarvasének. Bozsik Yvette Préda című premierével nyitjuk az évadot szeptember 18-án, majd 23-ától Itt van Japán! butoh fesztivál. Lesz még Inversedance - Fodor Zoltán Társulat: Verdi miniatures (október 29.), SZKB - Juronics Tamás: Rítus (november 13.) és a Badora Társulattól Hoffmann meséi (november 20.).

rap: Mi az, amit mint koreográfus még mindenképp szeretnél megcsinálni?

EP: Bartók az európai színpadokat hátrahagyva hazatért, hogy népzenét gyűjtsön, és ebből létrehozza közismert műveit, melyek a zeneirodalom fontos darabjai. Megérett a magyar közönség arra, hogy ez a folyamat táncban, a kortárs néptánc stílusában is megtörténjen. A munka elkezdődött, de nem én vagyok a koreográfusa. Azért szurkolok!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.