ZSINÓRPADLÁS - rés a présen

„Nincs titok, csak elkötelezettség van”

Orlai Tibor producer, az Orlai Produkciós Iroda vezetője

  • rés a présen
  • 2019. március 21.

Színház

rés a présen: Sosem bántad meg, hogy magánszínházi vállalkozásba fogtál?

Orlai Tibor: Egyáltalán nem bántam meg, mert azzal foglalkozom, amivel teljes az életem. Olyan feladatokkal találom szembe magam nap mint nap, amelyek lehetővé teszik, hogy közgazdászként is művészi alkotófolyamatok részese lehessek. A színházi vállalkozással járatlan utakat jártunk be eddig, sok új, megoldandó helyzettel találkoztunk. Persze a magánszínházak most épp létbizonytalansággal küzdenek, de erre én mindig azt mondom, hogy egy fa alatt, egy szál gyertyával is lehet színházat csinálni.

rap: Mi az Orlai titka? Mitől működik?

OT: Nincs titok, csak elkötelezettség van, totális alázat a művészek és a közönség felé, a munka, a kölcsönös megbecsülés és a társadalmi érzékenység. Abban hiszek, hogy az igazgató semmivel nem több, mint bármelyik humán erőforrás a folyamatokban, a lényeg, hogy mindenki együtt, egy irányba húzzon. Nálunk nincs személyi kultusz, mert a saját területén mindenki sokkal jobb, mint én. Biztos vagyok benne, hogy én vagyok a legrosszabb öltöztető, díszletmunkás meg színész is. Egy feladatom van, hogy lehetőleg minden területre megtaláljam a mi konstellációnkban a legjobb embereket.

rap: Mik a fő szempontok egy rendező meghívásakor?

OT: Amikor Zöldi Gergely kollégámmal kialakítjuk az évadot, minden előadás esetében az optimális alkotók megtalálása a célunk. Sok esetben egy kész darabötlettel, sőt egy nagyjából elképzelt szereposztással kérjük fel a rendezőket, de a végső alkotógárda közös megállapodás eredménye. Többször előfordul, hogy elfogadjuk a rendezők darab­ötleteit is.

rap: Melyek voltak az igazán nagy sikerek az elmúlt pár évben?

OT: Nagyon nehéz kiemelni produkciókat, de az Egy őrült naplója Keresztes Tamással, Bodó Viktor rendezésében feltétlenül a sikerek közé tartozik. A Jurányiban megy, most is alig lehet rá jegyet kapni, és sok külföldi fesztiválra is eljutott. A monodrámák közül ki kell még emelnem az Egyasszonyt és A csemegepultos naplóját is. De megemlíteném a Leszámolás velem című előadást, amelyet szintén a Jurányiban játszunk, és kiemelkedő produkciónak tartok, ám a karcos tematikája miatt nem tud akkora közönséget vonzani. A Belvárosiban is van több nagyon sikeres produkciónk, mint a Second Life, a Valódi hamisítvány, a Párterápia, a Férjek és feleségek.

rap: Milyen bemutatókra készültök még az évadban?

OT: Két bemutató lesz a nagyon közeli jövőben. A Belvárosiban Novák Eszter rendezi a Széttépve című darabot Szabó Kimmel Tamással a főszerepben, aki ebben az egészen különleges előadásban új oldaláról mutatkozik meg. Február 22-től lesz látható ez a valós személyek igaz történetei alapján készült darab a függőségről, egyebek mellett a Doors, a Quimby és Elvis Presley dalaival, fényről és sötétségről.

Aztán február 23-án lesz a Jurányiban egy ősbemutató Kerékgyártó István Hurok című darabjából, amit Bagossy László rendez. A mű erős látlelet közéletünkről, alá- és fölérendeltségről, kapcsolatainkról és a társadalmunkat a mai napig meghatározó feudális rétegződésről. Tavasszal Molnár Ferenc vígjátékát, a Riviérát mutatjuk majd be. Egyet ígérhetek, nem állítjuk a feje tetejére a piramist, ma is érvényes molnári világot igyekszünk Benedek Miklós rendezésében a Belvárosi Színház színpadára vinni.

rap: Az egy dolog, hogy az ember szereti a színházat, amit csinál, de van-e különösen kedves színház még ezenkívül a számodra?

OT: Számomra minden színház kedves. Egy rossz előadásban is a szépet, a jót keresem, és mindenben a munkát és az alkotói szándékot látom. Talán a független társulatok munkái vannak rám a legnagyobb hatással, mert mint független pontosan tudom, milyen körülmények között, milyen emberi áldozatokkal születnek az előadások.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.