A pandák gyönyörű utazása szerelemről szóló költészet. A Matei Vișniec drámájából készült előadás a Mozsár Műhelyben látható. Egy szerelem történetét látjuk Telihay Péter rendezésében, bár a történet szó csak annyiban alkalmazható, amennyiben minden szerelemnek van eleje, közepe – és vége. Minden más, a linearitáshoz és a racionalitáshoz köthető értelmezésnek ellenáll az előadás. A kiindulópont az, hogy egy férfi reggel ismeretlen nőt talál az ágyában, és együtt töltenek kilenc éjszakát, de még ez sem biztos.
Ki ez a férfi, mi a foglalkozása, miért van ilyen sokat otthon egyedül, és ki ez a nő – talán egy angyal –, és tényleg, hogy is találkozott a férfival? Ezekre és egyéb banális részletekre történnek utalások, és valóban mindig hétköznapi helyzetekből indulunk ki, de közben át is lépünk valamiféle metafizikai szintre, amit aztán tényleg csak a színpadi költészet nyelvével lehet értelmezni. Például, mint minden szerelmes, úgy ez a férfi és nő is készül a randira, vörösbort iszik, zenét hallgat. De az már csak a másikban tükröződő önmaguk, az egymásban való feloldódás képzetén keresztül értelmezhető, ahogy például a nő tanítja először egyetlen hanggal, aztán szavak nélkül beszélni a férfit. Magyarországon nincs hagyománya ennek a fajta színháznak, és abban nyújthatna nagyobb segítséget a szöveg és az előadás, hogy a néző elérje azt az állapotot, amelyben nem fontosak a racionális részletek. Csak egy hangulat, ami talán ahhoz hasonló, mint amikor egy zeneszámot hallgatunk, és benne van az egész életünk.
Külön érdekesség, hogy a férfit és a nőt egy színész házaspár, Seress Zoltán és Szorcsik Kriszta játssza, az utóbbit nagy öröm végre újra színpadon látni. Szorcsik csodálatosan izgalmas, titokzatos, szeszélyes nő, akiben a femme fatale keveredik a szelíd őzzel.
Mozsár Műhely, 2018. december 2. Következő előadás: március 30.
