Azzal kapcsolatban, hogy a rövidfilm elérte-e célját, vagy hogy volt-e egyáltalán bármiféle célja azonkívül, hogy felvonultassa a nagy öregeket, vannak kétségeim. Ahhoz, hogy a Micimackó a 100 legolvasottabb könyv listáján – megelőzve A kis herceget, A Gyűrűk Urát és a Harry Pottert – az előkelő hatodik helyen végzett, vajmi kevés köze lehetett.
Akkor már inkább abban játszott szerepet, hogy Alföldit tavaly márciusban sikerült rávenni, üljön be a Hungaroton stúdiójába, és faragjon hangoskönyvet A. A. Milne örökbecsűjéből. Ő maga írja a lemez ajánlójában a „csodálatos forgatás” kapcsán: „És ha addig nem is, de akkor a szívem legmélyére költözött a Micimackó. És azóta is ott lakik.” A felvételt ráadásul 2017-ben elhunyt Panka kutyája emlékének ajánlja.
| ||
Nem ezek a konkrét tények mondatják velem, hogy Alföldi Micimackójának klímáját finom melankólia járja át. Hanem a hangszerelés. Alföldi kamarazenekarként működteti orgánumát. A szöveg számára kotta, amelyet érzékeny muzikalitással szólaltat meg. Fontosak az átkötések, levegővételek, szünetek, gyorsítások-lassítások, a betétversek spontán éneklése, a hangmagassággal-mélységgel való tudatos játék. Amikor mézvadász mackónk a történet legelején leesik a fáról, Alföldi képes a hangjával a zuhanás élményét érzékeltetni. Ahogy képes valamennyi figurának hús-vér személyiséget kölcsönözni.
Ez eddig rajta kívül csak egyvalakinek sikerült.
Hangoskönyvben a Micimackó eddig legnépszerűbb formában Eszenyi Enikő hangján szólalt meg (1999). (Két előzményről tudok: az 1970-es „bakeliten” csak részletek hangzanak el, Gábor Miklós a mesélő, a szerepeket Mensáros Lászlótól Domján Editig szintén nagy színészek alakítják. Létezik egy teljes hangoskönyv 2005-ből, azon Koltai Róbert próbálja életre kelteni Róbert Gida világát a Sose halunk meg vállfaárus Gyuszi bácsijának fals hangján.)
Szóval Eszenyinél is minden figurának saját vokális karaktere van, de jobban egybeolvadnak a plüss-személyiségek. Olvasatának alaphangja a vagány, életrevaló utcakölyöké, mintha minden dialógusban Tom Sawyer pimaszkodna Huckleberry Finn-nel. Eszenyinél a rekettyebokor egy ty, Alföldinél kettő.
Emblematikus különbség. Alföldinél minden nyomatékosabb, súlyosabb, lassúbb.
Ő valóban brummogtatja, mackósítja (itt-ott kihallani vélem Kállai Ferenc dörmögését) Micimackót, aki ezáltal árnyaltabb, mélyebb, sokoldalúbb, együgyű esetlenségében is önreflektív figuraként jelenik meg előttünk.
Alföldi hallhatóan felnőttmeseként olvassa a művet, filozofikus tartalmát még jobban kidomborítva. De ezzel egyáltalán nem nehezíti meg a gyerekhallgatók dolgát. Sőt sajátos, egyedi hangkulisszáival épp a gyerekek hiperérzékenységére, transzcendens nyitottságára, fantáziájára apellál. Ha erre ráérzünk, akkor meghalljuk benne az emlékezés barna moll hangnemét. Alföldi Micimackója rekviem Panka kutyáért, aki a Százholdas Pagony legújabb lakója lett. Róbert Gida és plüssállatai alföldis párbeszédeiből kihallani a gazdi és a hűséges eb dialógusát, a keseredés vágy hangját, hogy akit szerettünk, örökre életben tartsuk.
Móra Könyvkiadó, Hungaroton, 2018, 3270 Ft
