ZSINÓRPADLÁS - Hangoskönyv

Alföldi Róbert izgalmas kísérlete a keseredés vágy hangján

A. A. Milne: Micimackó – Alföldi Róbert előadásában

  • Kling József
  • 2018. október 20.

Színház

Alföldi nem először találkozik Róbert Gidával a Százholdas Pagonyban. 2005-ben A Nagy Könyv című olvasásnépszerűsítő programban rendezett egy 26 perces versenyfilmet a Micimackóból, fergeteges szereposztásban, Kállai Ferenc, Törőcsik Mari, Garas Dezső, Máthé Erzsi, Darvas Iván, Tábori Nóra, Tordy Géza, Bodrogi Gyula közreműködésével.

Azzal kapcsolatban, hogy a rövidfilm elérte-e célját, vagy hogy volt-e egyáltalán bármiféle célja azonkívül, hogy felvonultassa a nagy öregeket, vannak kétségeim. Ahhoz, hogy a Micimackó a 100 legolvasottabb könyv listáján – megelőzve A kis herceget, A Gyűrűk Urát és a Harry Pottert – az előkelő hatodik helyen végzett, vajmi kevés köze lehetett.

Akkor már inkább abban játszott szerepet, hogy Alföldit tavaly márciusban sikerült rávenni, üljön be a Hungaroton stúdiójába, és faragjon hangoskönyvet A. A. Milne örökbecsűjéből. Ő maga írja a lemez ajánlójában a „csodálatos forgatás” kapcsán: „És ha addig nem is, de akkor a szívem legmélyére költözött a Micimackó. És azóta is ott lakik.” A felvételt ráadásul 2017-ben elhunyt Panka kutyája emlékének ajánlja.

false

 

 

Nem ezek a konkrét tények mondatják velem, hogy Alföldi Micimackójának klímáját finom melankólia járja át. Hanem a hangszerelés. Alföldi kamarazenekarként működteti orgánumát. A szöveg számára kotta, amelyet érzékeny muzikalitással szólaltat meg. Fontosak az átkötések, levegővételek, szünetek, gyorsítások-lassítások, a betétversek spontán éneklése, a hangmagassággal-mélységgel való tudatos játék. Amikor mézvadász mackónk a történet legelején leesik a fáról, Alföldi képes a hangjával a zuhanás élményét érzékeltetni. Ahogy képes valamennyi figurának hús-vér személyiséget kölcsönözni.

 

Ez eddig rajta kívül csak egyvalakinek sikerült.

Hangoskönyvben a Micimackó eddig legnépszerűbb formában Eszenyi Enikő hangján szólalt meg (1999). (Két előzményről tudok: az 1970-es „bakeliten” csak részletek hangzanak el, Gábor Miklós a mesélő, a szerepeket Mensáros Lászlótól Domján Editig szintén nagy színészek alakítják. Létezik egy teljes hangoskönyv 2005-ből, azon Koltai Róbert próbálja életre kelteni Róbert Gida világát a Sose halunk meg vállfaárus Gyuszi bácsijának fals hangján.)

Szóval Eszenyinél is minden figurának saját vokális karaktere van, de jobban egybeolvadnak a plüss-személyiségek. Olvasatának alaphangja a vagány, életrevaló utcakölyöké, mintha minden dialógusban Tom Sawyer pimaszkodna Huckleberry Finn-nel. Eszenyinél a rekettyebokor egy ty, Alföldinél kettő.

Emblematikus különbség. Alföldinél minden nyomatékosabb, súlyosabb, lassúbb.
Ő valóban brummogtatja, mackósítja (itt-ott kihallani vélem Kállai Ferenc dörmögését) Micimackót, aki ezáltal árnyaltabb, mélyebb, sokoldalúbb, együgyű esetlenségében is önreflektív figuraként jelenik meg előttünk.

Alföldi hallhatóan felnőttmeseként olvassa a művet, filozofikus tartalmát még jobban kidomborítva. De ezzel egyáltalán nem nehezíti meg a gyerekhallgatók dolgát. Sőt sajátos, egyedi hangkulisszáival épp a gyerekek hiperérzékenységére, transzcendens nyitottságára, fantáziájára apellál. Ha erre ráérzünk, akkor meghalljuk benne az emlékezés barna moll hangnemét. Alföldi Micimackója rekviem Panka kutyáért, aki a Százholdas Pagony legújabb lakója lett. Róbert Gida és plüssállatai alföldis párbeszédeiből kihallani a gazdi és a hűséges eb dialógusát, a keseredés vágy hangját, hogy akit szerettünk, örökre életben tartsuk.

Móra Könyvkiadó, Hungaroton, 2018, 3270 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.