Tánc

Radioballet: Totem és tabu

  • Sisso
  • 2015. június 7.

Színház

A boldogság, a guminő/férfi és mi. Röviden ennyi az új táncmű summája. Hosszabban sokkal bonyolultabb. Egyed Bea és Újvári Milán független táncművészek formációja folytatja a tavaly megkezdett utat, és a kapcsolati tabukról, hétköznapi mágiáról beszél sajátos nyelven, ahogy ez a két nagyon különböző alkatú, egytestű pár képes. Utcai performanszaik után tavaly A szerelem természete című, rockzenén alapuló, a giccs határát viccesen feszegető, népszerű előadásuk után most Freud azonos című tanulmánykötetével kezükben indultak el a modern ember hétköznapi neurózisainak és szexuális szoká­sainak nyomában. Gyanús, hogy trilógiára készülnek. Szociálpszichológiai alapossággal, komoly tánctechnikai háttérrel és sok játékossággal mozogják el a törzsi társadalmak ­hiedelemvilágát, illetve inkább annak fájdalmas hiányát megidéző történetüket.

A két táncos egy-egy ernyedt gumibabát vonszol maga után a színre, aztán felfújja és játszik vele. Élő szereplőként viszonyulnak hozzájuk, megpróbálják lélekkel megtöl­teni, saját maguk kiegészítéseként, partnereként elfogadni ezeket a köztudatban tabuként kezelt tárgyakat. Mint ahogy ők is egymás társai az életben és a színpadon is, úgy próbálják szeretni és megszerettetni a saját kabaláikat. Gondolhatjuk, hogy ennek nem lesz jó vége. Hatalmas összecsapások, testek ütközése, műanyag a műanyaggal, hús a hússal, hús a műanyaggal. Dinamikus, szellemes jelenetek sora látható, amelyekben a történet illusztrálja a táncot, és fordítva. Az önbüntetés szabaddá tesz, de a megbocsátás is ott lebeg az izzadt testek felett, hiszen a vágyainkkal semmi baj, ha ilyen okosan tudunk róluk beszélni.

MU Színház, április 18.

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.