Egy régi trükköt bevetve járt túl Vidnyánszky eszén a Színház

  • narancs.hu
  • 2020. január 13.

Színház

A Nemzeti Színház vezetője politikai okokra hivatkozva, decemberben tiltotta meg előadásfotóinak használatát a folyóiratnak.

Megjelent a januári Színház folyóirat. Mivel Vidnyánszky Attila nemrég kijelentette, hogy nem ad többé fotót az újságnak, ezért Forgách András rajzaival illusztrálták a Nemzetiről szóló cikket.

"A Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila, Tompa Andrea főszerkesztőnk – az övétől eltérő – politikai véleménye miatt nem járul hozzá, hogy a színház fotóit felhasználhassuk cikkeinkben. Ezért most a Macskajátékról írt kritikánkat Forgách András író az előadás fotói alapján készült rajzaival illusztráljuk, akinek ezúton is nagyon köszönjük, hogy lehetővé tette, hogy a produkcióban játszó színészeket legalább ebben a formában láthatják az olvasók" – olvasható a cikk alatti közleményben.

Vidnyánszky decemberben a szerkesztőséghez eljuttatott indoklásában azt írta, hogy a lap működését politikai céloknak alárendeltnek és manipulatívnak tartja, tevékenységük folytán a hazai és nemzetközi közegben is torz kép alakul ki a magyar színházról.

A Nemzeti Színház nem akarja, hogy a Színház folyóirat fotókat közöljön az előadásaikról

Vidnyánszky Attila indoklása megmagyarázza, miért. "A Nemzeti Színház többé nem járul hozzá, hogy fotókat közöljünk előadásairól lapunkban. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott indoklásában Vidnyánszky Attila kifejtette, hogy működésünket politikai céloknak alárendeltnek és manipulatívnak tartja, tevékenységünk folytán a hazai és nemzetközi közegben is torz kép alakul ki a magyar színházról" - írja a Színház folyóirat a Facebook-oldalán.

Az ügy azért is pikáns, mert a Nemzeti Színház állami fenntartású, azaz közpénzből működő intézmény, így a színház saját előadásfotói is közpénzből készülnek.

A szerkesztőség korábbi ígéretének eleget téve továbbra is ír a Nemzeti Színház darabjairól.

„A továbbiakban természetesen ugyanúgy fogunk írni a Nemzeti Színházról, mint eddig, és ezután is azt fogjuk közölni, amit kritikusaink írnak. „

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.