Schilling Árpád a Narancsnak: "a többiek meg csöndben meghunyászkodtak"

Színház

Egy éve hagyta el Magyarországot, egy francia kisvárosban él. Lesújtó véleménye van a színházi szakmáról.

Tavaly májusban, a Fidesz választási győzelme után jelentette be, hogy családjával Franciaországba költözik. Az emigráció kihívásairól, a színházi vezetők gyávaságáról, a #MeToo hazai fejezetében játszott szerepéről beszélgettünk, és arról is, lenne-e kanadai zöldséges. Interjúnk a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: „Kussolás van, és mindenki sütögeti a pecsenyéjét” – ezt Alföldi Róbert mondta a Narancsnak tavaly decemberben a tao megvonása miatt a hazai színházi szakma hallgatásáról. Abban, hogy nincs közös fellépés, külön kiemelte a Katona, az Örkény és a Vígszínház felelősségét. Erre ön azt írta egy posztban, hogy Alföl­din kívül minden hazai színházcsináló gyáva. Ezt később úgy finomította, hogy dühében leegyszerűsítően fogalmazott, de ez a lényegen mit sem változtat; túl sokan hallgatnak ahhoz, hogy bármi is megváltozzék.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Shilling Árpád: Mindez azzal függ össze, amit én már az Orbán előtti időkben is hangoztattam, hogy a szakmának egységesnek kellene lennie alapvető szakmapolitikai kérdésekben. Nem csak a kőszínhá­zaknak, hanem az egésznek. A tao elvétele arról szólt, hogy az addigi rendszert megszünteti az állam, de a kőszínházak titkos háttéralkuk következményeként majd megkapják a kompenzációt. Tehát nem az volt a kérdés, hogy miért kell megszüntetni, ha egyszer a sportban továbbra is marad, miért nem lehet kiszűrni azokat, akik visszaéltek a rendszerrel, miért nem lehet átnézni közösen, hogy miért jött létre, és milyen előnyökkel vagy hátrányokkal járt, hanem egyszerűen csak elfogadjuk, hogy valakik így döntöttek, és kész. Nem volt az ügyben szakmai fórum, konferencia, egyezkedés, nyilvános vita a szakma és a kormányzat között. Jól járt a Katona, jól járt az Örkény, és különösen jól járt a Nemzeti, és túl is léptek az ügyön. Vidnyánszky újabb csatát nyert, és bizonyította, hogy mindenről egyedül dönt, a többiek meg csöndben meghunyászkodtak, mert nem érte őket anyagi sérelem. Pontosan lehetett látni, melyek azok az intézmények, szervezetek, amelyek ennek a változásnak kárvallottjai lesznek, de ők a rendszeren kívülinek számítanak, az érdekképviseleti potenciáljuk nagyjából nulla. (...)

Keresse a mindig izgalmas, érdekes és exkluzív információkkal megjelenő Magyar Narancsot, amely csütörtöktől kapható az újságárusoknál és előfizethet rá itt:

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.