A kormány emberei lesznek többségben a színházak felügyelőbizottságában

  • narancs.hu
  • 2020. április 1.

Színház

A színházakat sem kímélte Semjén salátatörvénye.

Mint arról beszámoltunk, kedd éjjel Semjén Zsolt benyújtott egy salátatörvényt a parlamentnek, amely szerint a korábban a végtelenségig meghosszabbított veszélyhelyzet alatt semmiben nem dönthetnének önállóan a polgármesterek, a kormány megtiltaná a transzneműeknek, hogy új nemükön anyakönyveztessék magukat, illetve a Városligetbe is zavartalanul lehet épületeket felhúzni, de a színházak felügyeleti rendszerét is módosítja.

Mint az Index kiszúrta, a javaslat szerint az állami finanszírozással is bíró színházak esetében

"a színház felügyelő bizottságának létszáma 5 fő lehet, akik közül 3 főt a miniszter jogosult megbízni és a megbízásból visszahívni".

Magyarul a legalább részben állami fenntartású színházak felügyelőbizottságában többségbe kerülnek a kormány által delegált emberek.

Az országnak szinte az összes színháza olyan intézmény, amelyik állami fenntartással is bír, ezek alól csak a főváros által korábban átvett Katona József Színház, Örkény Színház, Radnóti Színház, Trafó és Szabad Tér Színház a kivételek.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.