"Békés, boldog, igénytelen nép"
A színpadkép már az első pillanatban ígéretes - aztán szerencsére nem ezt az ígéretet váltják be. Az első jelenet első részében ugyanis János király ül velünk szemben a trónon, rajta palást, alatta jól látszik a sötét öltöny s a kék nyakkendő, kezében jogar és országalma, és úgy mosolyog, hosszan ráadásul, hogy rögvest előhívja bennünk az azonosítási reflexet: tudjuk, ki ő, naná. Nevetünk engedelmesen, jó közönség vagyunk.