rés a présen

Irányított szabad idő

Várnagy Kinga színész

  • rés a présen
  • 2013. augusztus 18.

Színház

rés a présen: Nem színésznek tanultál. Mi vonzott mégis a színházhoz?

Várnagy Kinga: Édesanyám szokta mondani, hogy az anyatejjel szívtam magamba. Művészcsaládban nőttem fel, édesanyám színésznő, édesapám zenész. Mindig is vonzott ez a pálya, de szüleim elvárása volt, hogy legyen mindenekelőtt egy "civil" végzettségem, így lett közgazdasági és bölcsészdiplomám is. Még mindig nehezen tudom kijelenteni azt, hogy színész vagyok. Az egyetemi éveim alatt kerültem a Janus Egyetemi Színházhoz, ott kezdődött minden, az volt az én főiskolám. Onnan kerültem később a Bóbita Bábszínházhoz és a Pécsi Nemzeti Színházhoz vendégként, ahol egyébként a férjem is dolgozik (Köles Ferenc Jászai-díjas színművész).

rap: Melyek az eddigi pályád legfontosabb szerepei, munkái?

VK: Minden szerepem másért kedves. Emlékezetes Kárpáti Péter Miaszerelem? című darabja Szabó Attila rendezésében, de érdekes volt a Pasov házaspárral árnyjátékot játszani a bábszínházban. Nagy élmény volt együtt dolgoznom Mohával (Mohácsi János rendező) az Istenítélet című darabban, ami a 2010-es POSZT-on megkapta a legjobb előadás díját.

rap: Miért kell szeretni Pécset?

VK: Pécsi vagyok, itt születtem és nőttem fel. Volt idő, hogy elvágyódtam, de most már örülök, hogy maradtam. A város gyönyörű, mindenkit rabul ejt. Kiemelném a 2010-ben felépült Zsolnay Kulturális Negyedet, amiben rengeteg lehetőség van, és jó látni, ahogy egy újabb európai színvonalú művészeti helyszínévé válik Pécsnek.

rap: Hogyan kerültél kapcsolatba az Ördögkatlannal?

VK: Két éve az első Zsolnay Fesztivál keretében kaptunk felkérést Kiss Mónikától, aki az Ördögkatlan társszervezője is, hogy Gyárturisták néven csináljunk egy rendhagyó idegenvezetést a Zsolnay-negyedben. A vártnál nagyobb siker hozta magával az idei felkérést az Ördögkatlanra, ahová egy hasonló stílusú, de a falu közegére igazított "bejárással" készülünk.

rap: Kikből áll, miről szól a Faluturisták?

VK: A csapat két éve állandó, és olyan barátokból, kollégákból áll, akikkel félszavakból is értjük már egymást: Ács Norbert a Budapest Bábszínházból, Matta Lóránt a Pécsi Bóbita Bábszínházból, a Pécsi Nemzeti Színházból Ottlik Ádám és a férjem, Köles Ferenc. Maga a produkció koncepciója az "irányított szabad idő", de stílusát tekintve egy londoni buszos városnézésre hasonlít falusi közegre adaptálva, azaz busz helyett előfordulhat, hogy egy traktorra kell majd felszállni. Nagyharsány tényleges bemutatásán túl nem lesz hiány a humorból és az interaktív, improvizált jelenetekből sem.

rap: Mi az, amit biztosan meg fogsz nézni az idei fesztiválon?

VK: A férjemmel régebben a fesztivál keretében inkább csak a pincéket látogattuk, de most már szülőként természetesen a gyerekprogramokat részesítjük előnyben. Idén, amennyiben időnk engedi, megnézzük a Quimbyt, a Kiscsillagot, a háromszázadik Mulatságot és a Wombo Orchestrát.

rap: Miről szól neked a következő évad?

VK: Idén februárban született a kislányom, Borka, így a mindennapok jövőre is még otthon telnek, azzal a különbséggel, hogy Boldizsár fiam már óvodás lesz. Az ilyen és hasonló kihívások azonban szellemi felfrissülést jelentenek.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.