rés a présen

Irányított szabad idő

Várnagy Kinga színész

  • rés a présen
  • 2013. augusztus 18.

Színház

rés a présen: Nem színésznek tanultál. Mi vonzott mégis a színházhoz?

Várnagy Kinga: Édesanyám szokta mondani, hogy az anyatejjel szívtam magamba. Művészcsaládban nőttem fel, édesanyám színésznő, édesapám zenész. Mindig is vonzott ez a pálya, de szüleim elvárása volt, hogy legyen mindenekelőtt egy "civil" végzettségem, így lett közgazdasági és bölcsészdiplomám is. Még mindig nehezen tudom kijelenteni azt, hogy színész vagyok. Az egyetemi éveim alatt kerültem a Janus Egyetemi Színházhoz, ott kezdődött minden, az volt az én főiskolám. Onnan kerültem később a Bóbita Bábszínházhoz és a Pécsi Nemzeti Színházhoz vendégként, ahol egyébként a férjem is dolgozik (Köles Ferenc Jászai-díjas színművész).

rap: Melyek az eddigi pályád legfontosabb szerepei, munkái?

VK: Minden szerepem másért kedves. Emlékezetes Kárpáti Péter Miaszerelem? című darabja Szabó Attila rendezésében, de érdekes volt a Pasov házaspárral árnyjátékot játszani a bábszínházban. Nagy élmény volt együtt dolgoznom Mohával (Mohácsi János rendező) az Istenítélet című darabban, ami a 2010-es POSZT-on megkapta a legjobb előadás díját.

rap: Miért kell szeretni Pécset?

VK: Pécsi vagyok, itt születtem és nőttem fel. Volt idő, hogy elvágyódtam, de most már örülök, hogy maradtam. A város gyönyörű, mindenkit rabul ejt. Kiemelném a 2010-ben felépült Zsolnay Kulturális Negyedet, amiben rengeteg lehetőség van, és jó látni, ahogy egy újabb európai színvonalú művészeti helyszínévé válik Pécsnek.

rap: Hogyan kerültél kapcsolatba az Ördögkatlannal?

VK: Két éve az első Zsolnay Fesztivál keretében kaptunk felkérést Kiss Mónikától, aki az Ördögkatlan társszervezője is, hogy Gyárturisták néven csináljunk egy rendhagyó idegenvezetést a Zsolnay-negyedben. A vártnál nagyobb siker hozta magával az idei felkérést az Ördögkatlanra, ahová egy hasonló stílusú, de a falu közegére igazított "bejárással" készülünk.

rap: Kikből áll, miről szól a Faluturisták?

VK: A csapat két éve állandó, és olyan barátokból, kollégákból áll, akikkel félszavakból is értjük már egymást: Ács Norbert a Budapest Bábszínházból, Matta Lóránt a Pécsi Bóbita Bábszínházból, a Pécsi Nemzeti Színházból Ottlik Ádám és a férjem, Köles Ferenc. Maga a produkció koncepciója az "irányított szabad idő", de stílusát tekintve egy londoni buszos városnézésre hasonlít falusi közegre adaptálva, azaz busz helyett előfordulhat, hogy egy traktorra kell majd felszállni. Nagyharsány tényleges bemutatásán túl nem lesz hiány a humorból és az interaktív, improvizált jelenetekből sem.

rap: Mi az, amit biztosan meg fogsz nézni az idei fesztiválon?

VK: A férjemmel régebben a fesztivál keretében inkább csak a pincéket látogattuk, de most már szülőként természetesen a gyerekprogramokat részesítjük előnyben. Idén, amennyiben időnk engedi, megnézzük a Quimbyt, a Kiscsillagot, a háromszázadik Mulatságot és a Wombo Orchestrát.

rap: Miről szól neked a következő évad?

VK: Idén februárban született a kislányom, Borka, így a mindennapok jövőre is még otthon telnek, azzal a különbséggel, hogy Boldizsár fiam már óvodás lesz. Az ilyen és hasonló kihívások azonban szellemi felfrissülést jelentenek.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.