Visszatér Eszenyi Enikő: a kecskeméti Katona József Színházban fog rendezni

  • narancs.hu
  • 2021. június 19.

Színház

Cseke Péter hisz a bűnbánatban, ezért hívta a Vígszínház korábbi igazgatóját dolgozni.

„Hiszem azt, hogy harmonikus próbafolyamat lesz a falaink között, ami egyensúlyt teremt a színházi szakmában. Keresztény emberként bízom a megbocsátás erejében, ugyanúgy, ahogy a bűnbánatban is” – nyilatkozta Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója a Blikknek. A lap arról kérdezte, hogy alig több mint egy évvel Eszenyi Enikő vígszínházi botránya után Cseke meghívta rendezni Kecskemétre.

Cseke nem tartotta kockázatosnak felkérni az agresszíóval, verbális és fizikai abúzussal vádolt színész-rendezőt, akinek alkotói kvalitásai szerinte megkérdőjelezhetetlenek.

 

„nemcsak a magyar színházi életnek lenne nagy vesztesége az ő művészi elnémítása, hanem közéletünk erkölcsi kudarca is lenne, ha nem hinnénk abban, hogy az ember változni és változtatni képes. (...) Talán csökkenthetjük az előítéletek gerjesztette, sokszor felesleges feszültséget”

– mondta Cseke Péter. Az igazgató szerint az Eszenyi ellen felmerült vádak valóságtartalmát nem tisztje ellenőrizni, ezért ezekkel nem is foglalkozott. Elmondása szerint a társulat tagjaival nem egyeztetett a rendező személyéről, hisz' sosem kéri ki a véleményüket ilyen kérdésekben, ez a kecsekeméti Katonában „nem szokás”.

Cseke Péter úgy látja, Eszenyi Enikő lelkileg és emberileg is készen áll a munkára, egyedi és érdekes bemutatóra számít. Azt azért elmondta, hogy a színháznak van etikai kódexe és etikai bizottsága is, de a csapat „morális ereje” miatt ennek még sosem kellett üléseznie. „Mi a kecskeméti színházban a fizikális, verbális és hatalmi abúzus minden formáját mélységesen elítéljük, azt a falaink között nem tűrjük” – tette hozzá.

(Blikk)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.