Tánc

Wilhelm-dalok

  • Sisso
  • 2014. január 5.

Színház

A "vidéki orfeusz" történetét Tolnai Ottó azonos című verseskötete alapján állította színpadra a koreográfus Nagy József. Két délvidéki világpolgár, ha összehajol. A költő a táncosban, a táncos a költőben látja tükröződni önmagát, mégsem baráti, inkább közérdekű gesztusok ezek.

A magát jugónak valló Kossuth-díjas író a Franciaországban ismertté vált koreográfus párizsi lakásán írta a versek jó részét, már színházi szándékkal. Volt értelme, mert Nagy József most másodszor készített előadást a veretes szövegektől inspirálva. Először 1992-ben, Orfeusz létrái címmel - akkor is Bicskei Istvánt kérte fel az együgyű szerepére. Bicskei ezúttal versel is, és közbeszőtt Nietzsche-szövegeket recitál bolond hangon, miközben tárgyakkal, mozdulatokkal játszik. Először szánalmat, majd tiszteletet ébreszt a viccesen melankolikus alak. Vak Vigh Tibike, a kannát cipelő költő, a pipogya pápa, egy letört nádszál vagy az angyalok - ezeknek a szövegeknek a mikrohősei a színpad másik oldalán már csak lecsupaszított mozdulatokban jelennek meg. A művészt, a filozofikus Vilit alakító Nagy József fullasztó gumiálarcban és hosszú fehér parókában táncolja el az időtlenségüket. Akár egy butoh táncos: csoszog, tekereg, klimpíroz egy kiszuperált zongorán, vagy épp szoborcsoportot képez egy kályhacsővel. A színpad közepén pedig egy kisebb színpadon, festékből, vízből, agyagból, homokból, üvegből épül ugyanez a mikrovilág. Az Együgyű, a Művész és a Tükör háromszöge ritmikusan váltakozik, majd végül összeér, és a szeretetteli tükör előtt ott vagyunk mi, akik a magunk esendőségébe nyertünk betekintést.

Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, november 26.

Neked ajánljuk

Ezeket fogadtuk meg a legtöbben 2023-ra

  • Fizetett tartalom

Az alábbi, 2023-ra vonatkozó best of újévi fogadalmak ugyan kifejezetten egy amerikai felmérés eredményei, de nem meglepő módon könnyen megtalálhatjuk a listában a saját titkos vagy kevésbé titkos vágyainkat is.

Kesergő a két öszvérhez

A Három óriásplakát Ebbing határában és az Erőszakik rendezője minden próbálkozás során méterekkel emeli a lécet önmaga előtt, s – mint mindig – most is gond nélkül libben át felette. McDonagh ezúttal is egy elszigetelt atmoszférában kutatja az „emberi” jelző jelentéstartalmát, amelyet magasztalásként és sértésként egyaránt alkalmaz.

Elveszetten

  • SzSz

A rendező 2019-ben, a Házassági történet promókörútján vette újra kezébe középiskolás kora kedves könyvét, Don DeLillo Fehér zaját. Nem nehéz rájönni, miért épp akkor: a regény hősei egy misztikus esemény hatására hirtelen megkérdőjelezik saját szokásaikat, érzései­ket, sőt az egész életüket. Meglehet, hasonlóan érez egy filmrendező is, akinek szekere épp az Oscarig vezető, rögös és értelmetlen úton döcög.

Minden bizonytalan

A videókat és installációkat készítő szlovák képzőművész elsősorban az ún. átrajzolt, leg­inkább újságokban, könyvekben és képeslapokon talált képeken alapuló munkáival vált ismertté. E sikeres, több magángyűjteményben is megtalálható művek nemcsak az emlékeinkben élő, hanem nyomaiban még mindig fel-felbukkanó, a volt szovjet blokk lakói számára nagyon is ismerős vizuális és történeti hagyományait dolgozták fel és írták újra.

Kibontakozik lassan

Egy walesi bányászfaluban nőtt fel az idén 81 éves John Cale, de már gyerekkorában a zene iránt mutatott érdeklődést. Orgonált a helyi templomban, később brácsázni kezdett, azután Londonban, majd New Yorkban folytatott zenei tanulmányokat, ahol Aaron Copland volt a mestere.