Tánc

Wilhelm-dalok

  • Sisso
  • 2014. január 5.

Színház

A "vidéki orfeusz" történetét Tolnai Ottó azonos című verseskötete alapján állította színpadra a koreográfus Nagy József. Két délvidéki világpolgár, ha összehajol. A költő a táncosban, a táncos a költőben látja tükröződni önmagát, mégsem baráti, inkább közérdekű gesztusok ezek.

A magát jugónak valló Kossuth-díjas író a Franciaországban ismertté vált koreográfus párizsi lakásán írta a versek jó részét, már színházi szándékkal. Volt értelme, mert Nagy József most másodszor készített előadást a veretes szövegektől inspirálva. Először 1992-ben, Orfeusz létrái címmel - akkor is Bicskei Istvánt kérte fel az együgyű szerepére. Bicskei ezúttal versel is, és közbeszőtt Nietzsche-szövegeket recitál bolond hangon, miközben tárgyakkal, mozdulatokkal játszik. Először szánalmat, majd tiszteletet ébreszt a viccesen melankolikus alak. Vak Vigh Tibike, a kannát cipelő költő, a pipogya pápa, egy letört nádszál vagy az angyalok - ezeknek a szövegeknek a mikrohősei a színpad másik oldalán már csak lecsupaszított mozdulatokban jelennek meg. A művészt, a filozofikus Vilit alakító Nagy József fullasztó gumiálarcban és hosszú fehér parókában táncolja el az időtlenségüket. Akár egy butoh táncos: csoszog, tekereg, klimpíroz egy kiszuperált zongorán, vagy épp szoborcsoportot képez egy kályhacsővel. A színpad közepén pedig egy kisebb színpadon, festékből, vízből, agyagból, homokból, üvegből épül ugyanez a mikrovilág. Az Együgyű, a Művész és a Tükör háromszöge ritmikusan váltakozik, majd végül összeér, és a szeretetteli tükör előtt ott vagyunk mi, akik a magunk esendőségébe nyertünk betekintést.

Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, november 26.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.