Színház

Parasztopera

  • Herczog Noémi
  • 2014. január 5.

Színház

Milyen az, ha erdélyi szülőfalujába tér meg a darab ikonikus "nagyfaszú kovboja"? Szikszai Rémusz előtt alig páran tették fel ezt az izgalmas kérdést. Persze azokat is majdnem egy kezemen meg tudom számolni, akik egyáltalán szembe mertek menni azzal a mára megdőlt elképzeléssel, hogy Pintér Béla-darabot érvényesen csak Pintér Béla tud színre vinni.

Érdekes módon a legvonzóbbnak épp a műfaja miatt különösen szűk rendezői mozgásteret engedő Parasztopera bizonyult. A címben rejlő kontraszt, Pintér ellentétekből gyúrt színházának alaphangja talán ebben a Darvas-Pintér-műben jelenik meg a legerősebben. Parasztvilág és operaforma; barokk recitativók, áriák találkozása az erdélyi magyar népdalokba olvasztott "képzelt Amerika" rock- és countrydallamaival: ebből a nonszensz kevercsből épül a kortárs, újnépies világ. Pintérék ikonikus előadása tavaly ment kétszázötvenedszer.

Ikonokról, fétisekről szerencsére Szikszai nem vesz, nem is vehet tudomást, de azért akadnak kötöttségek. Például ez a "hamis" opera a magyar színjátszásban szokatlan játékstílust kíván meg, amihez eredetileg a személyiség erejére építő, stilizált, eltartott, pintérbélás játék társult. A Katona nagyszínpadán a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színészei mikroporttal, többnyire profi énekhanggal szólaltatják meg Darvas Benedek zenéjét, ennek ellenére elvész valami, a "rontott" opera ezúttal nem tud kiteljesedni nagyszínpadon. Éder Enikő és Molnos András Csaba alakja megszületik, a szövegpoénok nagyrészt ülnek, de a hagyományosabb játékmód nem tudja működtetni azt a kontrasztot, amire a tenyeres-talpas opera épül. Szikszai jól érzi, hogy az operaformában stilizálni kell, és a táncbetétekben ezt el is találja, de már például a megtestesült Halál mint néma, misztikus szereplő olyan modoros, akaratlanul is humoros elem, ami kínosan hat ebben a fekete humorú tragikomédiában.

Katona József Színház, november 22.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.