Zsebpénz: vegyük meg a gyereknek, amit szeretne, vagy bízzuk inkább rá?

  • Fizetett tartalom
  • 2023. április 3.

Támogatott tartalom

A zsebpénz kérdése sohasem egyszerű, hiszen nincsen két egyforma szülő, akárcsak két egyforma gyerek sem. Minden lurkót másképpen lehet motiválni, a szülők pedig eltérő elveket követhetnek a nevelés során, más elvárásokat támasztanak gyermekükkel szemben és eltérően gondolkodhatnak a jutalmazás kérdéséről is. A zsebpénz ugyanakkor egyben nevelési eszköz is, célja pedig a gyermekünk tudatosságra és önállóságra tanítása, hogy ne csak jártassággal rendelkezzen a pénzügyekben, hanem képes legyen felelős döntéseket hozni és ügyesen gazdálkodni a bevételeivel.

Minél korábban kezdik el gyermekeink elsajátítani a helyes pénzügyi szokásokat, annál tudatosabbak lesznek felnőtt korukra és annál nagyobb valószínűséggel hoznak előnyös anyagi döntéseket életük során. De mikor, milyen összegekkel érdemes elkezdeni a nevelést? Egyáltalán, pénzzel vagy ajándékkal jobb jutalmazni? Mindenki másra esküszik, nekünk pedig nem célunk igazságot tenni a kérdésben. Mostani bejegyzésünkben nem is törekszünk erre, mindösszesen megnézünk néhány szempontot, amit érdemes mérlegelni, ha zsebpénzzel tanítanánk, motiválnánk gyermekünket, időben elkezdve pénzügyi tudatosságra nevelését!

Mikor kezdjünk el zsebpénzt adni?

Természetesen mint minden, ez is személyiségfüggő, nem igazán lehet életkorhoz kötni: így leginkább akkor kezdjünk el zsebpénzt adni gyermekünknek, amikor már tud számolni és megérti, hogy vannak bizonyos mennyiségek, mértékegységek. Fontos a fokozatosság, hiszen még csak ismerkedik a pénzzel, annak szerepével és értékével. Jó módszer lehet játékosan bevezetni a pénzügyek világába, kezdetben társas- vagy bevásárlós játékokkal. Például „gyakorolhat” a játékpénztárgépen, hogy aztán idővel már élesben, a bolti kasszák előtt is rábízzuk a fizetést. 

Az ideális időszak nagyjából az óvodáskor végére, az iskoláskor elejére esik, amikor már ismeri a pénz és a jövedelem közötti összefüggéseket, tud előre tervezni és képes késleltetni a döntéseket.

Milyen munkát és hogyan jutalmazzunk a zsebpénzzel?

Nehéz kérdés, hiszen minden gyereknek mások a motiváció, erősségei, érdeklődési körei, a szülők különböző nevelési filozófiájáról nem is beszélve. Amíg egy gimnazista kamasznak könnyedén találhatunk feladatokat, sőt, szülői engedéllyel akár már 15 éves kortól kezdve diákmunkát is vállalhat, kisebb gyerekeknél gondban lehetünk a megfelelő tevékenységek kiválasztásánál. 

A házimunka szinte „adja magát”, ugyanakkor nem egységes a megítélése annak, hogy szabad-e ilyen feladatokat pénzzel jutalmazni. Egyesek érvként hozzák fel, hogy így legalább megtanulja a gyerek, semmi nincs ingyen, a pénzért meg is kell dolgozni. Mások szerint viszont a házimunka valamennyi családtagnak a közös kötelezettsége, amiből mindenkinek ki kell vennie a maga részét.

Talán nem is ebben a kérdésben érdemes állást foglalni, hanem sokkal inkább arra törekedni, hogy ha zsebpénz mellett döntünk, maradjunk következetesek. Választhatunk akár egy fizetésnapot is, amikor minden héten vagy hónapban megkapja a lurkó az elvégzett munka ellentételezését. Büntetésként viszont soha ne alkalmazzunk „fizetésmegvonást”: inkább csökkentsük a tévé vagy a számítógép előtt töltött időt, mintsem a zsebpénzzel szankcionáljunk. Hiszen a rendszeres, kiszámíthatóan kapott zsebpénz hamar beépül a gyerek rutinjába, segítheti az önállóság és a pénzügyi tudatosság minél korábbi kialakulásában.

Mire költse a gyerek a zsebpénzt?

Ezzel kapcsolatban szintén mindenki másra esküszik, minden esetben fontos viszont annak eldöntése, hogy zsebpénzt vagy költőpénzt kapjon a gyermek. Csak az iskolába járás, az étkezések vagy a hétvégi programok fedezésére elegendő összeget adjunk nekik, esetleg igazi zsebpénzt, ami önmaga költhet el, oszthat be, vagy éppen tehet félre?

Ha mindent megveszünk neki, azzal nem segítjük az önállóságát, hiszen állandóan ránk lesz utalva, soha nem kell saját döntéseket hoznia. Fontos, hogy támogassuk önállóságát és ne féltsük őket attól, hogy esetleg rossz döntést hoz, hiszen mi is sokszor a saját hibáinkból tanulunk a legjobban. Ebben a korban ráadásul még ott vagyunk mellette, nem akkora baj, ha kifut a havi zsebpénzből, sokkal jobb most, mint később a havi fizetésből.

A lényeg, hogy hagyjuk gyermekeinket kísérletezni: spóroljanak, takarékoskodjanak, vásároljanak maguknak vagy családtagjaiknak kisebb-nagyobb ajándékokat. Hiszen a legfontosabb, hogy megtanuljanak bánni a pénzzel és olyan hasznos gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek – ráadásul gyermekkorban sokszor komolyabb tét nélkül –, amelyet aztán felnőttként remekül hasznosíthatnak bevételeik kezelése során.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.