Minél korábban kezdik el gyermekeink elsajátítani a helyes pénzügyi szokásokat, annál tudatosabbak lesznek felnőtt korukra és annál nagyobb valószínűséggel hoznak előnyös anyagi döntéseket életük során. De mikor, milyen összegekkel érdemes elkezdeni a nevelést? Egyáltalán, pénzzel vagy ajándékkal jobb jutalmazni? Mindenki másra esküszik, nekünk pedig nem célunk igazságot tenni a kérdésben. Mostani bejegyzésünkben nem is törekszünk erre, mindösszesen megnézünk néhány szempontot, amit érdemes mérlegelni, ha zsebpénzzel tanítanánk, motiválnánk gyermekünket, időben elkezdve pénzügyi tudatosságra nevelését!
Mikor kezdjünk el zsebpénzt adni?
Természetesen mint minden, ez is személyiségfüggő, nem igazán lehet életkorhoz kötni: így leginkább akkor kezdjünk el zsebpénzt adni gyermekünknek, amikor már tud számolni és megérti, hogy vannak bizonyos mennyiségek, mértékegységek. Fontos a fokozatosság, hiszen még csak ismerkedik a pénzzel, annak szerepével és értékével. Jó módszer lehet játékosan bevezetni a pénzügyek világába, kezdetben társas- vagy bevásárlós játékokkal. Például „gyakorolhat” a játékpénztárgépen, hogy aztán idővel már élesben, a bolti kasszák előtt is rábízzuk a fizetést.
Az ideális időszak nagyjából az óvodáskor végére, az iskoláskor elejére esik, amikor már ismeri a pénz és a jövedelem közötti összefüggéseket, tud előre tervezni és képes késleltetni a döntéseket.
Milyen munkát és hogyan jutalmazzunk a zsebpénzzel?
Nehéz kérdés, hiszen minden gyereknek mások a motiváció, erősségei, érdeklődési körei, a szülők különböző nevelési filozófiájáról nem is beszélve. Amíg egy gimnazista kamasznak könnyedén találhatunk feladatokat, sőt, szülői engedéllyel akár már 15 éves kortól kezdve diákmunkát is vállalhat, kisebb gyerekeknél gondban lehetünk a megfelelő tevékenységek kiválasztásánál.
A házimunka szinte „adja magát”, ugyanakkor nem egységes a megítélése annak, hogy szabad-e ilyen feladatokat pénzzel jutalmazni. Egyesek érvként hozzák fel, hogy így legalább megtanulja a gyerek, semmi nincs ingyen, a pénzért meg is kell dolgozni. Mások szerint viszont a házimunka valamennyi családtagnak a közös kötelezettsége, amiből mindenkinek ki kell vennie a maga részét.
Talán nem is ebben a kérdésben érdemes állást foglalni, hanem sokkal inkább arra törekedni, hogy ha zsebpénz mellett döntünk, maradjunk következetesek. Választhatunk akár egy fizetésnapot is, amikor minden héten vagy hónapban megkapja a lurkó az elvégzett munka ellentételezését. Büntetésként viszont soha ne alkalmazzunk „fizetésmegvonást”: inkább csökkentsük a tévé vagy a számítógép előtt töltött időt, mintsem a zsebpénzzel szankcionáljunk. Hiszen a rendszeres, kiszámíthatóan kapott zsebpénz hamar beépül a gyerek rutinjába, segítheti az önállóság és a pénzügyi tudatosság minél korábbi kialakulásában.
Mire költse a gyerek a zsebpénzt?
Ezzel kapcsolatban szintén mindenki másra esküszik, minden esetben fontos viszont annak eldöntése, hogy zsebpénzt vagy költőpénzt kapjon a gyermek. Csak az iskolába járás, az étkezések vagy a hétvégi programok fedezésére elegendő összeget adjunk nekik, esetleg igazi zsebpénzt, ami önmaga költhet el, oszthat be, vagy éppen tehet félre?
Ha mindent megveszünk neki, azzal nem segítjük az önállóságát, hiszen állandóan ránk lesz utalva, soha nem kell saját döntéseket hoznia. Fontos, hogy támogassuk önállóságát és ne féltsük őket attól, hogy esetleg rossz döntést hoz, hiszen mi is sokszor a saját hibáinkból tanulunk a legjobban. Ebben a korban ráadásul még ott vagyunk mellette, nem akkora baj, ha kifut a havi zsebpénzből, sokkal jobb most, mint később a havi fizetésből.
A lényeg, hogy hagyjuk gyermekeinket kísérletezni: spóroljanak, takarékoskodjanak, vásároljanak maguknak vagy családtagjaiknak kisebb-nagyobb ajándékokat. Hiszen a legfontosabb, hogy megtanuljanak bánni a pénzzel és olyan hasznos gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek – ráadásul gyermekkorban sokszor komolyabb tét nélkül –, amelyet aztán felnőttként remekül hasznosíthatnak bevételeik kezelése során.
