Viktor Rózsa: Az „Elmúltháromév”

  • Hajagos Máté
  • 2013. június 3.

Tanerő

A Középiskolai Hálózat tagjának műelemzését közöljük napjaink nagy eposzáról. Elhangzott a vasárnapi pedagógustüntetésen.

Köszöntöm a tisztelt érettségi vizsgabizottságot!

Viktor Rózsa Az „Elmúltháromév” című alkotását húztam. Feleletem során igyekszem kitérni a mű sajátosságaira, különös tekintettel az „Oktatás” című énekre.

Az „Elmúltháromév” műfaja eposz, és láthatóan épít is a műfaj hagyományaira. A cselekmény az ókori eposzokhoz hasonlatosan, in medias res kezdéssel, a dolgok közepébe vágva indul, 2010 derekán. A mű elején található még a segélykérés, melyet a költő Simicska Lajoshoz, az olajszőke pénz nimfájához intéz.

A választást megnyerő párt vezetője, Zorbán Piktor rendkívüli hős, azonban lélekrajzában a kisember olyan vonásai is megjelennek, mint a közösségközpontúság (focimeccsekre járás, disznótoros pálinkázás) vagy a szelektív memória (itt a politikai nézeteiben történt pálfordulásra kell gondolnunk). A témamegjelölés a mű leghomályosabb része, nem lehet pontosan eldönteni, kinek szól az a mondat, hogy „ne a számat figyeljétek, hanem a kezemet”. Ezután következik az expozíció, és kirajzolódik a konfliktus is. Zorbán Piktor, a nemzet hőse szemben áll a romlott, hanyatló nyugat ópiumával, valamint a PDSZ és a Középiskolai Hálózat tüzet okádó sárkányával.

Szalay utcai publikum

Szalay utcai publikum

Fotó: Németh Dániel

Az enumerációban, azaz a seregszemle során részletesebben megismerkedhetünk a két haddal. A maroknyi kétharmad méltó ellenfele a sokkal népesebb, ám züllöttebb, keresztényietlen oktatási kerekasztalnak. Hegedűs Zsuzsa tanácsára a főhős leszáll az alvilágba, hogy ott jóslatot kérjen halott elődjétől, Horthy Kádártól. Az előd szerint Piktor csak akkor győzedelmeskedhet, ha sikerül megosztani a zembereket, és elhitetni velük, hogy nincs is más vágyuk, mint sötét lépcsőházban testnevelésórát tartani, két emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát tenni több százezer forintért, hogy még így se vegyenek fel senkit, csak a gazdagokat az egyetemre. Hogy rendőrök kísérjék őket a lovaglásórára; hogy motiválatlan, kiéheztetett tanárok tanítsanak; hogy kirúgjanak minden tanárt, aki tud tanítani, de idős; hogy leépüljön a köz- és felsőoktatás (ennek eszköze a 16 éves tankötelezettségi korhatár lehet); és hogy végre mindenki egyenlően és fölösleges tudás nélkül dolgozhasson a hűbéres földeken.

Miután Piktor visszatér a valóságba, bekövetkezik a deus ex machina, vagyis az isteni közbeszólás. Pallasz Athéné Magyarországra küldi a küklopszok közül Mendrey Lászlót, Ábrahám Mátét és a HaHa nevű húszezer fejű kutyát. Leleményes Zorbán Piktornak azonban sikerül győznie, hála annak, hogy ellenfelei végül egymást falják fel, köszönhetően az értelmiségi elveiknek. Az ellenségnek büntetésképp meg kell ásnia a saját sírját, megmosdatnia, felöltöztetnie, majd elkaparnia magát, hogy az állam a temetésén is spóroljon. A jóslat végül beteljesedik, és a szerencsés megoldásnak köszönhetően sötétség költözik a fejekbe.

A költő rengeteg metaforát használ. Tücsökszak – azaz felesleges tanulni. Hoffman Rózsa – azaz az egyetlen 65 éven felüli, aki dolgozhat a közszférában, de minek. Bajnai-bérencek – mindenki, aki engedély nélkül megszólal. És végül: reform mint a leépítés szimbóluma. A költő mikrométeres versmértéket használ, ami egy általa kitalált sorfajta, és lényege az érthetetlenség.

Az eposz olvasása közben megjelenik előttünk a jobban teljesítő Magyarország képe, ahogy szépen, lassan, kitartó munkával eléri a béka nemesebbik felét.

Befejezésképpen hozzáfűzném feleletemhez, hogy nagyon tetszett Viktor Rózsa alkotása, remélem, soha nem fog ilyen megtörténni itt nálunk, Abszurdisztánban.

 

(A Meddig tűrjük, hogy így legyen? címmel június 2-án tartott pedagógusnapi tüntetésen elhangzott beszéd szerkesztett változata.)

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.