chili & vanilia - Hűsít, jeges, de nem fagyi, mi az?

  • .
  • 2007. július 5.

Trafik

Amikor meghallom, hogy Szicíliában a napot jéghideg kávégranitával indítják, friss, foszlós briós társaságában, belesárgulok az irigységbe. Hát nem zseniális? Miért ott, és miért nem nálunk?
Egyébként is, mikor köszönt be végre hozzánk is az a trend, hogy fagylalt címszó alatt nemcsak gyári, pálcikás jégkrémeket, tömény, édes, csokoládé-, vanília- vagy akár puncsízűnek titulált hűsítőket lehet kapni? Hanem ízléstől, hangulattól, kalóriabefogadó készségtől, ill. szándéktól függően válogathatunk tejszínes, krémes fagyik, jeges graniták, vagyis jégkásák, valamint tejtermék nélkül készülő, többnyire gyümölcsalapú sörbetek között.

Utóbbi jóval hamarabb létezett, mint a tejes fagylaltok: számos térbeli és időbeli átfedéssel gazdagított indulás után karrierje a 16. századtól már tisztán követhető. 1533-ban Medici Katalin magával viszi Franciaországba Ruggieri nevű olasz fagylaltkészítőjét, aki Katalin II. Henrikkel kötött házassága alkalmából az egy hónapos esküvő minden napján különböző ízű fagylaltokat szolgál fel (tejes fagyiról még mindig nem beszélünk, ezek mind gyümölcsből készülnek). Hatalmas sikere van, a francia kollégák kellőképpen meg is utálják a maestrót. Miért is hősünk viszszamenekül Olaszországba, a "normál" életébe, s hogy békén hagyják, leírja a franciáknak a titkos receptet. A következő mérföldkő 1686, ekkor Procopio dei Coltelli olasz cukrászmester Párizsban megnyitja kávézóját, ahol először árulnak fagylaltot, rövid időn belül mintegy 80 ízben. Kirobbanó siker. A Cafe Le Procope művészek és írók, például az enciklopédisták törzshelyévé válik (az étterem még ma is működik a Quartier Latinben). Innentől aztán már robbanásszerűen terjed a fagyi, először Európában, aztán a 18. században Amerikában is. (A Fehér Házban először Thomas Jefferson egyik fogadásán szolgálnak fel fagylaltot, 1802-ben.) Sorbet-t (ejtsd: szorbé; magyarul talán sörbet) desszertként vagy két főfogás között szolgálnak fel, utóbbi esetben az ízlelőbimbók semlegesítését szolgálja.

A sörbet másik, gyümölcsös, házilag egyszerűen elkészíthető alternatívája a szicíliai eredetű granita, ami nem más, mint szilánkosra kapargatott jégkása. Nyáron az egyik legkiválóbb hűsítő, bármilyen szezonális gyümölccsel működik.

Málnagranita

Hozzávalók (4-6 adag):

1/2 kg málna

fél citrom leve

1,5 dl víz

8 dkg cukor

A vizet és cukrot kis lábasban összeforraljuk, hogy a cukor teljesen felolvadjon (a cukor menynyisége ízléstől és a málna édességétől is függ). Hozzáadjuk a citromlét, és lehűtjük. A málnához öntjük a kihűtött szirupot, és botmixerrel vagy turmixgépben teljesen simára pürésítjük. Egy szűrőn átpasszírozzuk, hogy a magokat eltávolítsuk. A gyümölcspürét egy nagy, lapos műanyag edénybe töltjük (vagy pl. két fagylaltosdobozba), és a mélyhűtőbe tesszük. Kb. egy óra múlva kivesszük, s egy villával jégszilánkokra, kásásra kapargatjuk. Ezt megismételjük még néhányszor, egy-két óránként.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.