Az Angus alcíme "steak and pasta", így igazolva látjuk múlt heti állításunkat, mely szerint "olaszozás" nélkül nem lehet ma éttermet üzemeltetni Budapesten. Első gondolatunk persze az, hogy a könnyed mediterrán fogások és a nehéz húsok "randevújából" nem sülhet ki sok jó. Ehhez képest az Angus kifejezetten elegáns és barátságos terep, a bőrbútoros, téglafalas berendezés nemcsak meleg hangulatot teremt, de jó ízlésről is tanúskodik. Igaz, hogy rajtunk kívül csak a kedves felszolgáló hölgy lehel életet a meglehetősen tágas térbe. Ez azért sajnálatos, mert az Angus, legalábbis honlapja szerint: "90 ülőhelyet biztosít, állófogadás esetén 150-180 fő (sic!). Két jól elkülöníthető részre is osztható. Pub befogadó képessége (sic!) 200-250 fő. Ebből ülőhely közel 100-120 fő (sic!)."
Megpróbáljuk elképzelni, milyen lehet itt egy jól sikerült céges buli, de már a welcome drinknél elakadunk. A fantázia ellenében inkább a valóság mellett döntünk - helyesen. A bélszínsteak csilis kéksajtmártással, mogyorós burgonyafánkkal (2750 Ft) mindenképpen szerencsésebb választás, mint elképzelni Edinát a marketingosztályról a negyedik Bailey's/Guinness vegyes váltó után. A hús kifogástalan, a mártás pikáns, bár egy leheletnyivel lehetne kevésbé csípős, de mivel a köret egyenesen fantasztikus, helyreáll az egyensúly. Sőt a "steak and pasta" ellenmondás is oldódni látszik, a négysajt-mártásos csirkemellcsíkok gnocchival (1650 Ft) arra biztat, hogy legközelebb akár pizzával is érdemes próbálkozni. Ellenben a cápasteakről (2550 Ft) csak azt mondhatjuk, hogy még az emlékezetes zöldbabos-brokkolis körettel is "fogatlan oroszlán". Bizony, bizony, ezerszer jobb egy ropogós fogas!
Ám mielőtt kérnénk a kabátunkat, meg kell emlékeznünk még a séf csokitortájáról (650 Ft), ami bármelyik cukrászversenyen eséllyel indulna. Omlik, mint a hegyoldal, és éppen annyira édes, hogy még ne mondhassuk sziruposnak. Úgyhogy, ha nincs jobb dolguk, rendezzenek céges bulit az Angusban! De ne csak a pohárra figyeljenek!
