étel, hordó - LECSÓ

  • .
  • 2009. március 5.

Trafik

Többször írtuk, hogy olasz vonalon nem lehet megbukni, így hát szóhoz sem jutunk a Szent István körúton, a Vígszínház mellett. Vagy húsz éven át működött itt az a kétszintes pizzéria, amit fél Budapest kipróbált.
Kedvelt helyre emlékszünk, ami a késő éjszakába - nonstop? - nyújtotta a tésztát, ám nemrégiben magyaros gyorsétteremmé változott, ami elég nagy bátorságot feltételez.

Nem kutattuk, hogy milyen gazdasági megfontolások előzték meg a Szieszta - merthogy így nevezték - Lecsóvá válását, s erre jó okunk volt. Kitörölhetetlen nyomot hagyott bennünk ugyanis a magyaros fast food terjesztés első és talán egyetlen nekibuzdulása, a nyolcvanas években létrehozott Paprika hálózat, amit valószínűleg a már Bábolnán (emlékszik még valaki Burgert Róbertre?) kopogtató McDonald's konkurenciájának szántak, ám gyalázatos minősége, csillagászati árai, no meg modernkedő furnértulipános berendezése miatt még a nosztalgia sem csillapíthatja a vele kapcsolatos rossz szájízt. Aki valaha evett töltött paprikát például a Városház utcában - örökre megutálta.

A Lecsó viszont nem hálózat és a berendezése alapján pedig bármilyen élelmiszert kínálhatna. Inkább praktikus, mint emlékezetes, a fénycsöves megvilágítás előnytelen arcnak, ételnek egyaránt, viszont az önkiszolgálókat jellemző mosogatóleves-olajos szagot sem érezzük. A választék a kései órához mérten is kielégítő, és ha nem a közhelyes magyarokra (gulyás, halászlé, túrós csúsza stb.) vadászunk, akkor a "nemzeti" vonallal sem lehet bajunk. Sehol egy francia hagymaleves, kijevi pulykamell, tzatziki, ellenben ami van - a húslevestől, a rántott sertésbordán át a Gundel-palacsintáig - profilba vágó. Lecsó persze nincs, csupán egy ígéret, hogy tavasztól rendszeresen, viszont a borsóleves (350 Ft) annyira frissnek tűnik, hogy legszívesebben megkérdeznénk: melyik konzervgyárban képesek ilyen csodákra? És ha már délibábozunk, a hortobágyi palacsintát (390 Ft) sem hagyhatjuk ki. Úgy látszik, ezzel túl magasra tettük a lécet, a töltelék darabos, a szósz túlpaprikázott, a palacsinta pedig a senior korosztály képviselője, ám hasonló helyeken ettünk már ennél sokkal rosszabbat is. Ráadásul a káposztás tészta (450 Ft) - külön kérésre porcukorral - feledteti a kudarcot, sokkal ízletesebb, mint amire számítottunk. A madártejet (290 Ft) ugyancsak nem ajánlanánk meleg szívvel, összességében azonban a kettő-kettes eredmény - egy ilyen helyen, ennyiért - felér egy győzelemmel.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.