étel, hordó - MÁTYÁS

  • .
  • 2007. február 8.

Trafik

A hazai vendéglátásban az Igazságos neve hallatán elsőre a belvárosban található cigányzenés pince ugrik be, ami legalább negyven éve kötelező turistalátványosság mindazoknak, akik idegenvezető nélkül ki sem dugják a fejüket szállodai szobájukból.

A hazai vendéglátásban az Igazságos neve hallatán elsőre a belvárosban található cigányzenés pince ugrik be, ami legalább negyven éve kötelező turistalátványosság mindazoknak, akik idegenvezető nélkül ki sem dugják a fejüket szállodai szobájukból. Az általunk vizsgált Mátyás viszont olyan vidéken van - Rákospalotán, a Bánkút utcában -, ahol legfeljebb az M3-asról véletlenül letérő turistabusz fordul meg. De mindez nem jelenti, hogy a Mátyás amolyan külvárosi őrszobaként működne Palota paneles és családi házas negyedének határán, amit a legjobb indulattal sem neveznénk királyinak. A tetejére neonfeliratot szereltek, tehát igen feltűnő, mondhatnánk azt is, fény az éjszakában.

De ez még nem jelent semmit. Láttunk mi már viharverte tájon pompás fényreklámot, igaz, egy műtrágyaüzemen. Az viszont már meglepetés, hogy jöttünkre vigyázzba vágják magukat a pincérek, és nem azért, mert végre vendég érkezett hétköznap, késő délután. Csak ámulunk a majdnem telt házon, a fából faragott barátságos berendezésen, ami végre nem az ilyen helyeken megszokott barkácsáruházi leértékeléseket juttatja eszünkbe. Csakhogy a Mátyást eleve nem nevezhetjük megszokottnak, hiszen a falon oklevelek és diplomák sora bizonyítja a szakács, Mógor Attila rátermettségét, a bekeretezett fényképek viszont arra utalnak, hogy Lagzi Lajcsi és Kozsó is törzsvendég itt, ami lehet, hogy büszkeségre ad okot, de dekorációnak nem a legszerencsésebb.

A felszolgálás minősége és a választék láttán azonban úgy véljük, megfogtuk az isten lábát. A pincérek előzékenyek, úgy tűnik, valójában szakmájuk mesterei. Ami pedig az étlapot illeti, a bécsi szeletet (2150 Ft) leszámítva egyetlen olyan fogást sem találunk, ami szokványosnak mondható. Csupa verscím, középpontban struccal és mangalicával, bár számunkra már az is lírai, hogy végre találtunk egy helyet, ahol a szalvéta nem papírból van.

A gazdag libaleves maceszgombóccal (850 Ft) nagyszerű kezdés, aranyló fényben kifogástalan tartalom. Mielőtt azonban úgy éreznénk, megvan az eldorádói vízum, arra leszünk figyelmesek, hogy csorba a tányér (ilyen előzmények után - felfoghatatlan). A tárkonyos, tejfeles túrós csuszával készült struccpörkölt (2400 Ft) arra bizonyíték, hogy hiába tartják a futómadarat túlságosan inasnak, a belőle készült étket szárazkosztnak, kellő türelemmel és hozzáértéssel legalább akkora élményt okozhat, mint a jól elkészített gulyás, bár mi több túrót is elfogadtunk volna a csuszára. A bécsi szelet minden tekintetben rendben van, igazán emlékezetessé mégis a szalmakrumpli teszi. Pedig eddig azt gondoltuk, hogy vendéglői körülmények között csak rosszul vagy még rosszabbul lehet elkészíteni. A legnagyobb meglepetés mégis a csirkemell: szezámos-mandulás bundában, pirított zöldségekkel és rokforttal töltve érkezik, görög salátával (1850 Ft). Noha a gazdagítás módja és az ehhez társuló pikáns ízvilág is komoly élményt okoz, igazán felejthetetlenné a csirke önmagában is fenséges ízétől, omlós puhaságától válik. Nem mondhatunk mást, a hús egyszerűen selymes, szinte simogat.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.