"Hőseink előbb kigúvadó szemmel s csorgó nyállal bámulják az irodai tévé 'erotikus' műsorát, majd a széles közönségrétegek bevonását tűzik ki célul. Üzleti célul... Aki vesz ladát (nem elírás, Tímár más formai lelmények mellett speciális nyelvet is kreált dolgozatához, ami olyan sikeres volt, hogy fordulatai - 'Gusztus húsz', satöbbi - villámgyorsan átmentek a városi folklórba), nézheti a munkásosztály vetkező madonnáit. Ám a leggyúlékonyabb faáru sem nő az égig. Nagy égés lesz a kaland vége.
A sikerhez a kiváló színészi alakítások mellett nagyban hozzájárult a rendező csavaros rögzítési technikája is, mint emlegetett formai lelemény. A forgatás során a szereplők hátrafelé mozogták le a jeleneteket, amit a vágóasztalon újra visszafordítottak, mindezzel elementáris burleszkhatást érve el. Tímár filmje, bár kis kópiaszámban jelent meg, s nem is a legkeresettebb mozikban, mégis igazi nagy durranás lett. Máig kultikus műként tartjuk számon" - jegyzé be kedvenc könyvünkbe a helybéli lágyszívű kritikus, mely felszólamlásával a spanyol viaszkot ugyan a legmesszebbmenőkig nem sikerült feltalálnia, ámbátor valamiféle közérzületre kétségkívül rátapintott. Mondhatnánk ezt úgy is, hogy jó bornak nem kell cégér, ám nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az Egészséges erotika rendezője, Tímár Péter azért letagadhatatlanul egy cégéres rendező. Lesz nagy kacagás a héten. Mindjárt pénteken (február 9-én), fél hat után öt perccel a ViaSat3-on. Este tíz után öt perccel ugyanitt jön az első Rocky, és bemos egyet az ízlésünknek, de meg se kottyan. Csak üssél, te állat!
Szombaton, ha nem csal a szimatom, almozni kell a leguánom alatt. Szerintem ráér. Az este nagy részét ugyanis bűnüldözőkkel vagyunk kénytelenek tölteni - ennyi erővel akár elő is állíthatnának. Nyolc után tíz perccel az m1-en a 2002-es Vidocq, egy röhej, persze, de szerves része annak az igyekezetnek, hogy a nagy Gerard (a Depardieu) eljátssza az összes létező francia nemzeti legendát (én ott szálltam ki, amikor egy bagettet adott, aki beleszeret egy petánkgolyóba, aki közben az Eiffel-toronnyal jár). Mindennek a műtörténeti előzménye az 1981-es A profi Belmondóval, ha meghallom a zenéjét, már kilel a hideg (tv2; 22.15). Szerencsére épp csak a főcímzene libabőrözésére van idő, mert akkor kezdődik az m1-en a Poodle Springs - Philip Marlowe visszatér (hozzám aligha, mert ha meglátom a kukucskálón James Caan arculatát, hát biztos nem nyitok ajtót, hozzám akkor térjen vissza a Marlowe, ha úgy néz ki, mint Elliot Gould).
Vasárnap filmhegyek este: egy szép nap nehéz éjszakája. Nyolckor mindjárt az m2-n Egy nehéz nap éjszakája. A rendező, Richard Lester elsősorban mint a korszak tréfafelelőse él emlékeinkben, némiképp tévesen, soroljuk csak bátran a free cinema legjavához. Kilenckor egy jó kis izlandi anyag a Dunán: A sirály nevetése. Utána tíz perccel a tv2 egy magyar sikerrel támad: az Üvegtigris című viccparádéval. Maradva a csatornán: Amerikai szépség - ha már a sikereknél tartunk. Persze már tízkor adódik menekülési útvonal az m2-re: a Kávé és cigaretta az Üvegtigrisnél épp csak egy kicsivel intellektuálisabb viccfesztivál. Mi, Whistler anyjának reményteli szerelmesei egy után öt perccel még a ViaSat3-on elcsíphetjük Az impresszionisták című dokumentumfilm-sorozatot, de tegyék a szívükre a kezüket! Ki néz vasárnap éjjel ilyet?
Hétfőn az m1 felmelegít egy húszéves Frears-művet (ez majdnem úgy hangzik, mint a fércmű, pedig: jaj, dehogyis): Hegyezd a füled! Ja, a füled!
Kedden a Tökéletes másolat ezredszer (bocs, nekem bejött a moziban; ViaSat3; 22.05) és egy felejtős Wenders (A millió dolláros hotel; Filmmúzeum; 21.00).
Szerdán ebédre (tv2; 13.25) Lemon-Matthau-nosztalgia (pénteken a Lennon-McCartney-nosztalgia volt, ugye - nekem már csak a Lenin-Sztálin hiányzik): Szenzáció! Este a Dunán (22.35) A gonosz érintése - talán egyedül ezért érdemes a héten érinteni a távkapcsolót.
Ezért sem, hanem csütörtökön van (az m2-n, 21.40-kor) az Oké! című dán film. Persze azért sem, de ha én egyszer választhatnék a távkapcsoló és Paprika Steen művésznő érintése közt, hát nem mondanék ellene a gonosznak. Inkább jól kiszúrnék vele: viheted a tévém, patás!
