étel, hordó - MINYON

  • .
  • 2010. február 25.

Trafik

A Király utca elején járunk. A Central Passage-nak nevezett építmény máshol talán tetszene, de itt? Még akkor is parvenü gettómilliomosnak látszik, ha tudjuk, hogy nem a környéken megszokott brutális dózerolás árán épült, hanem egy "valódi" foghíjtelken.
De hagyjuk ezt, inkább kirakatba megyünk, ahol a kötelező "szolgáltató jelleget" egy vendéglátóhely testesíti meg. Minyonnak hívják, és erről egy közeli emlék ugrik be. A Károly (Tanács) körút egykori kioszksorának bársonyos presszaja, amit ugyanígy neveztek, bár még franciásan - Mignon - tekergett neonfelirat homlokzatán. Vajon ez lehet az oka, hogy bár a névadó csupán egy sütemény, mégsem jut eszünkbe, hogy cukrászdába lépünk? Rossz levegőt, bujának látszani akaró agg dizőzt, vak zongoristát képzelünk egy ilyen nevű helyre, és közben az jár a fejünkben, hogy láttunk-e, kóstoltunk-e valaha is friss minyont? De hamar kiderül, hogy mindez csak rossz (szép?) emlék, a Király utcai Minyon igényesen berendezett, külsőségeiben a nemzetközi porondon is számlaképes létesítmény - a "multifunkcionalitás" jegyében. "Az eleganciát a bájjal ötvöző, barátságos, ugyanakkor színvonalas enteriőr sok funkciót lát el a nap különböző szakaszaiban. Napközben kávézóként áll a vendégek rendelkezésére, este 6 órától nyílik az a la carte étterem (havonta megújuló étlappal), éjszakánként pedig több mint száz koktéllal várja vendégeit a koktélbár" - írják honlapjukon, nekünk pedig eszünkbe nem jutna vitába szállni a 3 in 1 megoldás előnyeiről és hátrányairól. Inkább ennénk valamit. Az ifjú felszolgáló ragyogni kezd, miután kiderül, hogy nem csak egy sörre ugrottunk be, és olyan büszkén teszi elénk az étlapot, mint lánglelkű zseni verseskötetének kéziratát.

Kevés az olvasnivaló, ami ugyebár jó előjel, szokásos (gulyás, lecsó) és szokatlan (csirke tea julienne, brezaola carpaccio) keveredik, elsőnek csilis, garnélás paradicsomlevest (950 Ft) kérünk. A tálalás első osztályú, a leves sűrű és ízletes, a rákocskából kikandikáló csili nemcsak egzotikus, de értelme is van, hiszen az összhatás párját ritkítóan eredeti. A recept vélhetően egy mexikói olasz étteremből származik: elfogyott a sajt, amit a paradicsomlevesre szántak, és gyorsan beletették azt, amit épp a konyhában találtak. Ritka szerencséjük volt. A borjúpaprikásra (2900 Ft) viszont az anyja sem ismerne rá. "Művészi" kiszerelésben érkezik, a középen elhelyezett - nem előre gyártott! - galuskapiramist négy tejfölös, paprikás hússziget keretezi. Az íze kifogástalan, ám ennél is örömtelibb, hogy szó sincs tengernyi tonnáról, ez a pörkölt kifejezetten légies, de még véletlenül se gondoljanak tütüben billegő vízilóra. A desszertként kapott birsalmaparféról (980 Ft) is csak a legjobbakat mondhatjuk, úgyhogy itt az ideje, hogy felülbíráljuk a minyon szóval kapcsolatos előítéleteinket.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.