kertész lesek - YPSZILON CAFÉ

  • .
  • 2008. május 29.

Trafik

Régi mániánk, hogy a Stefánia utat nosztalgiával emlegetjük, Rátonyi Róbert népművelői tevékenysége nem volt hiábavaló. Ha Stefánia, akkor a telihold foncsorától még jobban ragyogó hölgyek, a lábuk előtt heverő pálinkafüttyös huszárkapitányok, cigányzene a jobbik fajtából.
De nemcsak a habcsók, van itt lekváros batyu is! A Magyar Néphadsereg katonatisztjei is előbukkannak a szellemvilágból, hogy a szovjet pezsgő megdézsmálását követően - más durrantási lehetőség nem lévén -, szolgálati fegyverükkel lőjék szét az akácgőzös éjszakát. Nehéz időkben persze bumfordi könnyedség dukál, bár akkor edzettebb volt még a szórakozni vágyó elit. Sőt! Stefániát nem is Stefániánák, hanem Népstadion útnak hívták, dizőznek viszont Ákos Stefit.

Gyermeknap lévén, a fiákeres Emilt a Ligetben hagytuk, ez volt a kisebbik a baj. Annak viszont majdnem tragikus következményei lettek, hogy elfelejtettük: miként a botnak, a promenádnak is két vége van. Az egyik mennyei zöldbe, a másik azonban benzinkútba, de ami még ennél is rosszabb, a főváros legszégyenteljesebb kamionfuttatójába, a Hungária körútba torkoll.

Nos, az Ypszilon café ebben a szürkületi zónában "nyitotta meg kapuit", egy szebb napokat látott villa teraszán. Ránézésre romantikus, ám a zajoktól és a szagoktól a kerítésre húzott nádtakaró sem menti meg. Ennek ellenére bátor emberek ücsörögnek az inkább presszói asztaloknál, ami - a bőséges ételválasztékot látva - előrelátó tulajdonosra utal: a sör/benzin még elmegy, az ólmozott libasült viszont már túlzás.

Így hát, idei második kertész lesünk is meghiúsul, de most az egyszer nem bánjuk, hogy helyette az igényesen berendezett étteremben kell a csodákra várnunk. Mondjuk, nem lenne baj, ha kettővel halkabbra lenne állítva az RTL Klub, de így legalább azt is látjuk, hogy reklám idején nem a szokásosat mutatja a hatalmas plazmatévé, hanem a ház állóképes hirdetéseit. A választék bőséges: latin est, karaoke, malacsütés. Utána: Fókusz. Ilyet tényleg nem láttunk sehol.

A többállomásos étlapon a "magyaros és házias" megállónál állítjuk le nyergesvontatónk: a friss lecsó ropogós kenyérrel (950 Ft) szépen tálalt, remek tavaszi döntésnek bizonyulna, ha nem valami harmadnapos bagettet kapnánk mellé. A paprikás csirkével (1750 Ft) is hasonló a problémánk: a kellemesen fűszeres íz és az omlós hús ötösét az előre gyártott nokedli húzza le közepesre. De minden jó, ha a vége: a túrógombóc (850 Ft) még a nagymamát is lepipálja. Hogy teljes legyen az örömünk, utólag tudjuk meg, hogy vasárnaponként huszonöt százalék kedvezményt kap minden kedves vendég.

Figyelmébe ajánljuk