SZIGETI SZÁMOK Egy hét alatt 385 ezren látogattak ki a Szigetre, így megdőlt a tavalyi 369 ezres rekord, s napi csúcsot jelent a szombati 70 ezres nézőszám is, amikor ki kellett tenni a telt ház táblát. A fesztivál sajtóirodája által közzétett adatok szerint az egészségügyiseket több mint 2500 alkalommal keresték fel, legtöbbször felső légúti megbetegedésekkel, a legsúlyosabb baleset levesfőzés közben ért egy fiatalt, aki égési sérülést szenvedett. 158 esetben intézkedtek a rendőrök, főleg apróbb lopások miatt. 900 Toi-Toi fülkét állítottak fel, ezeket egy hét alatt 18 ezerszer tisztították meg. Szigetváros kb. 35 ezer köbméter vegyes hulladékot termelt. Anyagilag a fesztivál valószínűleg nyereséges lesz, de a végső mérleg még nem készült el.
T.E.A.DÉLUTÁN A főváros egyik új alternatív kulturális terében, a ferencvárosi Tűzraktárban tartotta A szabadság kultúrája - Milyen legyen a kulturális politika a 21. században? című kiáltványának első nyilvános vitáját Bozóki András miniszter. A T.E.A. betűszó a Tisztesség, az Esély és az Alternatíva fogalmaira utal, amelyeknek meglátása szerint meg kell határoznia a magyar kultúrpolitikát. A kiáltvány a minisztérium honlapján olvasható (nkom.hu).
HST HAMVAI Végakaratának megfelelően a levegőbe lőtték Hunter S. Thompson hamvait: a februárban elhunyt újságíró földi maradványait tűzijátékszerű látványosságként, egy több mint 30 méter magas emelvényről lőtték ki, amelyet coloradói otthona közelében állítottak fel ez alkalomból. Az emelvény tetejét a Thompson gonzostílusát jelképező, két hüvelykujjas ököl díszítette.
POPKOMM MAGYAROKKAL Dél-Afrika mellett Magyarország is első ízben vesz részt szeptember 14-16. között Berlinben a 17. Popkomm rendezvényein: a világ egyik legnagyobb szórakoztatózenei vásárán közel 550 kiállítóra számítanak, ezek 65 százaléka külföldről érkezik. A kapcsolódó koncerteken mindenféle műfaj képviselői igyekeznek felhívni magukra a figyelmet, a metáltól a dzsesszig. A Popkomm története Kölnből indult, ez a második alkalom, hogy a német fővárosban rendezik meg, tavaly a vásár üzleti látogatóinak mintegy kétharmada vezető állást töltött be, s harminc országból több mint kétezer újságíró tudósított az eseményről.
A Popkomm képviselője nemrég Budapesten járt, és találkozott a PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) keretében szeptembertől induló Könnyűzenei Export Iroda vezetését pályázaton elnyert Szép Fruzsinával, akit a Sziget Music Expó alkalmával Bozóki András kulturális miniszter mutatott be. A 27 éves kulturális szervező fél évig vezette a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézetet, s részt vett a francia, olasz, brit és holland magyar kulturális évadok zenei programjainak megvalósításában.
PAUER Már csak néhány napig, augusztus 28-ig tart nyitva a Műcsarnokban Pauer Gyula retrospektív kiállítása: a 60-as években indult művészplasztikák és pszeudoalkotások mellett színházi és filmes díszleteket is készített - a kiállításhoz kapcsolódó társrendezvények sorában augusztus 25-én Gothár Péter Idő van, 26-án Sőth Sándor A nagy postarablás című filmjét vetítik, 25-én Sebők Zoltán, StAuby Tamás és Peternák Miklós, a 28-i finisszázs könyvbemutatóján pedig Zsámbéki Gábor, Zsótér Sándor, Fábry Sándor és Asher Tamás beszélget.
Ide kapcsolódik, hogy a Dunában megtaláltak két vascipőt Pauer Gyula idén felavatott köztéri alkotásából, a budapesti holokauszt-emlékműből, amelyet július 18-án ismeretlen tettesek megrongáltak.
MATISSE KÉTSZER Egyszerre két Matisse-kiállítás látható Dániában: a Koppenhágától északra lévő Humlebaek avantgárd irányultságú, Louisiana nevű múzeumában Matisse, egy második élet címmel állították ki a művész százötven festményét, a koppenhágai nemzeti múzeumban pedig Matisse és címmel mutatnak be kilencet a leghíresebb művei közül - saját kollekciójukból. Mindkét kiállítást a fauvizmus születésének centenáriumára időzítették, s mindkettő december 4-én zárul. Noha valószínűleg egymásnak is reklámot csinálnak, a Louisiana vezetőjének nyilatkozatából az derül ki, hogy két éve értesítették tervükről a Statens Museumot, s nem örülnek, hogy az is pont most csinálta meg a maga Matisse-bemutatóját.
LÉZERBUDDHÁK Ha minden jól megy, jövő márciusban elkezdhetik kiásni a nap- és szélerőművek alapjait, és 2007 júniusában megkezdődhet a "műsor" az afganisztáni Bamijánban, ahol 2001 márciusában az iszlám fanatikus tálibok dinamittal és ágyútűzzel elpusztítottak egy-egy ötödik és harmadik századbeli, hatalmas Buddha-szobrot, mert hitüket sértette az istenábrázolás e módja. A szélerőművek célja, hogy áramot szolgáltassanak azoknak a berendezéseknek, amelyek Hiro Yamagata elképzelése szerint lézerképet vetítenek majd a sziklafalra: 140, egymásba áttűnő, fej nélküli Buddhát neonzöld, rózsaszín, narancs, fehér és kék színekben, a szobrok több mint százméteres eredeti méretében, négy mérföld hosszúságban. A Párizsban tanult és 1978 óta Los Angelesben élő japán művész - akinek lézermunkái idén áprilistól augusztus 13-ig a bilbaói Guggenheim Múzeumban voltak láthatók - bamijáni alkotásával a képzőművészeten túl a beruházás révén számos helybélinek munkalehetőséget adna, a környékbeli falvaknak pedig áramot. A művészt afgán kormánytisztviselők keresték meg két éve, így a helyi engedéllyel aligha lesz gond, de meg kell várni az UNESCO jóváhagyását is: meg kell vizsgálni, nem okozna-e kárt a lézersugár a szikláknak és a mögöttük lévő barlangfestményeknek. Az AP hírügynökség szerint a Buddha-szobrok újjáépítésének 30 millió dolláros svájci terve lekerült a napirendről, a 9 milliós lézeres projekt még összejöhet, szponzorként a Mercedesre és egy szélmalomgyártó vállalkozásra számítanak.
