STONE WTC-JE A meghiúsított londoni repülőgép-merényletek különleges aktualitást adtak Oliver Stone új filmje, a World Trade Center amerikai bemutatásának. A nálunk szeptember 28-tól látható film igaz történeten, a romok közül kiszabadított két utolsó túlélő, az épületben lévő emberek mentésén dolgozó Will Jimeno és John McLoughlin sztoriján alapul - az ő szerepüket Michael Pena, illetve Nicolas Cage alakítja.
MÚZEUMI LELTÁR Az Ermitázsból történt lopások napvilágra kerülését, illetve a gyanúsítottak letartóztatását követően Putyin elnök utasította a kormányt, hogy állítsanak fel egy bizottságot, és végezzék el a múzeum leltározását - amit évtizedek óta elmulasztottak. Nem lesz könnyű: ezernél is több teremben több mint 2,5 millió tárgyat kell számba venni.
RÉGÉSZET, VÍZ Augusztus 25-ig tekinthető meg a budapesti Olasz Kultúrintézetben az a kiállítás, mely az Olaszországban és Magyarországon víz alatt folytatott régészet eredményeit ismerteti meg a közönséggel és a szakmával. Olaszországban a tengerek, tavak és folyóvizek mélyén, nálunk értelemszerűen csak ez utóbbi helyeken zajlik a kutatás, mindenekelőtt a Dunában, a Tiszában és a Drávában.
BARENBOIM A BÉKÉÉRT Daniel Barenboim fiatal arab és izraeli muzsikusokból álló zenekara, a West-Eastern-Divan hangversenyt adott Madridban Zene az erőszak ellen címmel: a közel-keleti konfliktus áldozataival való szolidaritást kifejező koncerten Beethoven Kilencedik szimfóniáját adták elő mintegy 6-7 ezer néző előtt. A Barenboim és a palesztin Edward Said által 1999-ben alapított zenekar 2004-ben a madridi vonatrobbantásra, tavaly a londoni metrórobbantásokra is koncerttel reagált.
GÖRÖG TILTAKOZÁS A háborús események elleni tiltakozásul Görögország két alkotását visszavonta az októberben esedékes haifai nemzetközi filmfesztiválról, amely - a hivatalos görög közlemény szerint - a jelenlegi körülmények között, amikor a nyers erőszaké a szó, értelmét vesztette.
ÉPÍTÉSZETI BIENNÁLE Szeptember 10. és november 19. között rendezik meg a 10. Nemzetközi Építészeti Biennálét Velencében. A Richard Burdett által rendezett kiállítás a világ legnépesebb városai előtt álló kihívásokra - migráció és mobilitás, társadalmi beilleszkedés és fenntartható fejlődés - adható építészeti válaszokkal foglalkozik. A központi kiállításhoz és az egyes nemzeti pavilonok bemutatóihoz ezúttal még egy-egy velencei és palermói kiállítás is csatlakozik.
A Magyar Pavilon Re:orient - rejtett hálózatok architektúrája című, s a budapesti kínai közösség életét feltérképező kiállításának munkálataiba bevezető prezentációs sorozat harmadik lépcsőjeként ezúttal a készülő installációt mutatták be a munkavégzés helyszínén, az AKKU-ban, azaz a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban.
MAGYAR VERSENYFILMEK VELENCÉBEN Korábban beszámoltunk róla, hogy Nemes Gyula Egyetleneim című filmje helyet kapott az augusztus 30-án kezdődő, 63. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál egyik versenyszekciójában, a Kritikusok Hetén, a Filmunió legfrissebb közleménye szerint pedig Cakó Ferenc Levelek című alkotását is meghívták a Corto Cortissimo elnevezésű rövidfilmszekció tizennyolcas mezőnyébe. A hatperces homokanimáció egy férfi és egy nő kapcsolatáról szól. Cakó számos nemzetközi díjat nyert már (Ab ovo, 1988, Cannes; Hamu, 1994, Berlin), de Velencében első ízben verseng - itt legutóbb 2002-ben szerepelt magyar animáció: Péterffy Zsófia Kalózok szeretője című munkája a legjobb európai rövidfilmnek járó UIP-díjat nyerte el.
GRASS SS-MÚLTJA A világháború utáni német irodalom és az ország náci múltja tisztázásának egyik kiemelkedő alakja, Günter Grass a Frankfurter Allgemeine Zeitung augusztus 11-i számában adott interjújában bevallotta: 17 éves korában besorozták a Waffen (fegyveres) SS-be. Grass 15 évesen a haditengerészethez jelentkezett önkéntesnek, akkor nem hívták be, két évvel később viszont - amikor kortársaival együtt már a hadsereget segítő munkaszolgálatban (Arbeitsdienst) dolgozott - jött a behívó: "Csak amikor Drezdába értem, tudtam meg, hogy a Waffen SS-ben vagyok." Az interjúból viszonylag kevés részlet derül ki, viszont a lap augusztus 19-i száma szemelvényeket közöl Grass szeptemberben megjelenő, Beim Häuten der Zwiebel című önéletrajzából (www.faz.net), amelynek megírására a hat évtizednyi hallgatás késztette a most 78 éves Nobel-díjas írót. Grass hivatalos életrajzában eddig az állt, hogy légvédelmi kisegítőként szolgált. Beismerésének hírére Lech Walesa egykori lengyel államfő úgy reagált, hogy jobb lenne, ha az író lemondana szülővárosa, Danzig, a mai Gdansk díszpolgári címéről, amit nyilván meg sem kap, ha tudják, hogy a harcoló SS-nél szolgált. Még akkor sem, ha igaz, amit mond, hogy egyetlen lövést sem adott le.
MEGHALT ARTHUR LEE Aki más hírforrásból nem értesült róla, a Sziget Fesztivál első napján, Robert Plant koncertjén, a főszereplőtől hallhatta: meghalt Arthur Lee. Plant, aki Lee emlékére adta elő egyik számát, s július elején fellépett a leukémiában szenvedő zenész megsegítésére szervezett koncerten is, nem részletezte, de Arthur Lee a rocktörténet egyik nagy hatású zenekarát vezette a 60-as évek második felében: a Love repertoárja a pszichedélikus rock alaplemezei közé tartozik (Love, 1966; Da Capo, 1967; Forever Changes, 1967). Arthur Lee első szólólemezét 1972-ben készítette. Bár végigdolgozta a 80-as, 90-es éveket, mégis inkább akkor került reflektorfénybe, amikor 1996-ban illegális lőfegyverbirtoklásért börtönbüntetésre ítélték. 2001-ben szabadult, ebben az évben jelent meg Barney Hoskyns róla szóló könyve: Arthur Lee: Alone Again Or. Illusztrációnk a 61 évesen elhunyt énekes-gitáros egy kései fotója, illetve a Love egyik korabeli koncertplakátja.
