ELHUNYT FALUDY GYÖRGY Röviddel 96. születésnapja előtt elhunyt a két háború közötti költőnemzedék utolsó nagy alakja: Faludy 27 évesen, 1937-ben robbant be a köztudatba Villon balladáinak szabad átdolgozásával (egyesével már 1934 óta közölgette őket, leginkább a Magyar Hírlapban). Saját Villonja után egy évvel jelent meg első saját kötete, A pompeji strázsán. 1938-tól Párizsban élt, a német megszállás elől Marokkóba, majd az USA-ba utazott, a háborúban az amerikai hadseregben szolgált. A felszabadult Magyarországon a Népszavánál dolgozott, míg 1950-ben koholt vádakkal letartóztatták. Emigrációja és háromévi recski rabsága élményeit dolgozta fel Pokolbéli víg napjaim, illetve Börtönversek című kötetében. Ezeket már 1956-os emigránsként publikálta. Európai állomások után Kanadában telepedett le, s onnan tért haza ismét a rendszerváltás idején. 1994-ben Kossuth-díjat kapott. Önéletrajzi trilógiája harmadik kötete, A pokol tornáca megjelenését már nem érhette meg.
DÍJ M. Nagy Richárd Hal a parton című alkotása a legjobb művészi rendezésért járó díjat nyerte el a Los Angeles-i Rövidfilm Fesztiválon.
ANTI-MERCURY MUZULMÁNOK A tanzániai Zanzibárban nagyszabású gálaestet terveztek a város szülötte, Freddie Mercury születésének 60. évfordulójára, de miután a Queen 1991-ben, AIDS-ben elhunyt énekesének nyíltan vállalt homoszexualitása miatt feldühödött muzulmánok az esemény megzavarásával fenyegetőztek, a szervezők inkább lefújták a rendezvényt. A bevételt HIV-AIDS betegek megsegítésére fordították volna.
PÁNIK A DISZKÓBAN A 25 éves jubileumát ünneplő Music TV gálaestjén, New Yorkban egy kezdő amerikai zenekar, a Panic! At The Disco száma, az I Write Sins Not Tragedies nyerte el az év videoklipjének díját. Shakirát hét kategóriában jelölték, egyet megnyert (Hips Don't Lie: legjobb koreográfia), Madonnát öt kategóriában is, de egyet se kapott. Néhány nyertes: Chamillionaire (rap), Black Eyed Peas (hiphop), Pussycat Dolls (dance), All-American Rejects (zenekari klip), Avenged Sevenfold (legjobb újonc).
MEGLELT SIKOLY Két évvel és kilenc nappal azután, hogy az oslói Munch Museumból álarcos fegyveresek fényes nappal elrabolták a képeket, s négy hónappal azt követően, hogy három férfit 4 és 8 év közötti börtönbüntetésre ítéltek, három másik vádlottat pedig felmentettek, a norvég rendőrség megtalálta Edvard Munch Sikoly és Madonna című, egyaránt 1893-ban festett művét. A rendőrség szerint a vártnál sokkal jobb állapotban előkerült képek mindvégig Norvégiában voltak, de további részleteket egyelőre nem közöltek.
A múzeumban egyébként szeptember 30-ig átfogó válogatás látható Munch (1863-1944) több mint hatvan éven átívelő életművéből. Egy külön termet Munch és a száz éve elhunyt Henrik Ibsen (1828-1906) kapcsolatának szenteltek. Személyesen ugyan ritkán találkoztak, Ibsen drámái azonban jelentős hatást gyakoroltak Munch művészetére (a Peer Gynt egy egész rajzsorozatra ihlette, önmagát pedig nem egy alkalommal ibseni alakokként festette le). A berlini Deutsches Theater igazgatója, Max Reinhardt megbízására terveket készített a Kísértetek és a Hedda Gabler színpadképéhez, korábban pedig a Peer Gynt és a John Gabriel Borkman párizsi előadásaihoz tervezett plakátot. Noha a drámaíró nem ült neki modellt, róla is több portrét készített; itt látható 1908-as képe a Grand Caféban ülő Ibsent ábrázolja. Amikor 1895-ös kiállítása botrányt kavart, s egy pszichiáter elmebetegnek titulálta, Ibsen kiállt mellette, személyes tárlatvezetést kért tőle, és bátorította, ami rendkívül sokat jelentett Munch számára.
MEGHALT NAGIB MAHFUZ Kairóban, melynek hagyományokkal átszőtt, világvárosi létét oly élethűen ábrázolta műveiben. A 94 éves korában elhunyt Nagib Mahfuz, az irodalmi Nobel-díj 1988-as kitüntetettje az első arab író, aki ebben az elismerésben részesült. Több mint harminc regényt, több száz novellát és esszét, számos filmforgatókönyvet és öt színdarabot írt - magyarul csak egy regénye jelent meg, az Útvesztő (1965, Európa). A liberális értékek képviselőjeként tisztelték hazájában és az arab világban - vagy épp ezért gyűlölték. Mubarak elnök a kultúra fényforrásaként emlékezett meg róla, aki "a szélsőségességet elutasító felvilágosodás és tolerancia mindenki által osztott értékeit" fejezte ki. Mahfuz értékrendje, pontosabban az, hogy Gebelawi gyermekei című regényében Mohamed próféta allegorikus ábrázolására merészkedett, oda vezetett, hogy blaszfémiával vádolták, s 1994-ben egy militáns iszlám hívő megkéselte. Halálának hírére azonban mérsékelt hangnemben reagált a legerősebb egyiptomi iszlám csoport, a Muzulmán Testvériség: fenntartották, hogy e művét az iszlám tanok megsértésének tekintik, de elismerték írói nagyságát, s isten könyörületét kérték számára.
"ÚJ" BACH-KÉZIRAT Májusban került elő, de csak most tették közzé a hírt, hogy Michael Maul, a Bach Archívum kutatója a tavaly szeptemberben leégett weimari Anna Amalia-könyvtárból kimentett dokumentumok között, a legutolsó láda tételes átvizsgálása során egy eddig ismeretlen Johann Sebastian Bach-kottát fedezett fel. Az 1713 októberére datált, szoprán énekhangra és vonós vagy csembaló kíséretre írt kétoldalnyi kompozíció a weimari herceg 52. születésnapjára készült. Christoph Wolff, a Bach Archívum Alapítvány igazgatója szerint nem kiemelkedő kvalitású műről van szó, de a felfedezés jelentőségét növeli, hogy a 17. században népszerű strófikus dal műfajában más Bach-kompozíciót nem ismernek; ezt 28 éves korában írta. A Goldberg-variációk egy példányának 1975-ös felbukkanása óta ez az első Bach-kotta, amely napvilágra került, 1935 óta pedig, amikor egy egytételes kantátatöredéket (Bekennen will ich seinen Namen) felfedeztek, az első ismeretlen darab. Arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy annak idején előadták-e, de most Sir John Eliot Gardiner karmester foglalkozik vele, lemezfelvétel céljából.
