BÜCHNER-DÍJ Martin Mosebach nyerte el a legfontosabb német irodalmi elismerésnek számító Georg Büchner-díjat. Az 1951-ben született szerző regények, elbeszélések és költemények mellett forgatókönyveket, operalibrettókat, színdarabokat és rádiójátékokat is írt. Első regénye (Das Bett) 1983-ban jelent meg, a legújabb (Der Mond und das Mädchen) augusztusban várható. A 40 ezer euróval járó díjat október végén adják át.
EU-FILMTÁMOGATÁS Az Európai Bizottság 2009-ig meghosszabbította annak a szabálynak az érvényét, mely lehetővé teszi, hogy a tagállamok közpénzzel támogassák a hazai filmprodukciókat. A 2001-ben mindenekelőtt francia lobbizásra életbe lépett szabályozás Hollywood ellenében próbál segíteni az európai filmgyártásnak. E támogatási lehetőség is szerepet játszhat abban, hogy 2005-höz képest 2006-ban 3,6 százalékkal nőtt az európai filmekre eladott jegyek száma, amelyek így 25 százalék helyett 28 százaléknyi bevételt hoztak.
MAN BOOKER-DÍJ Életműve elismeréseként Chinua Achebe veheti át június végén, Oxfordban a 60 ezer fonttal járó Man Booker Nemzetközi Díjat: a jelenleg Amerikában élő, 76 éves nigériai író legismertebb műve, a világszerte tízmillió példányban elkelt, magyarul 1983-ban megjelent Széthulló világ a zsűri egyik tagja szerint az első modern afrikai regény volt megjelenése idején, 1958-ban, s utat mutatott az őt követő szerzőknek. Magyarul olvasható regényei még: Örökké nyugtalanul; A nép fia. A Man Booker Nemzetközi Díjat első ízben 2005-ben az albán Ismail Kadare kapta, s kétévenként ítélik oda; nem tévesztendő össze az angol nyelvű prózairodalom éves termésének legjobbját jutalmazó, négy évtizedes hagyományra visszatekintő, "sima" Man Booker-díjjal.
ELTON JOHN KIJEVBEN 200 ezres közönség előtt adott ingyenes koncertet az ukrán főváros központi terén Elton John, aki a legrosszabb HIV-AIDS-fertőzési mutatókkal rendelkező európai országban igyekezett felhívni a figyelmet a veszélyre, a védekezésre. Az ukrán tévé által közvetített műsor nézői között volt Juscsenko elnök is.
FRIDA KAHLO: 100 Július 6-án lesz száz éve, hogy megszületett a mexikói festészet egyik legkiemelkedőbb alkotója. Az évforduló alkalmából minden eddiginél nagyobb szabású kiállítás nyílt a mexikóvárosi Palacio de Bellas Artes termeiben: mintegy 350 képén, több mint 100 fotón és 50 levélen keresztül mutatják be életét és munkásságát, melyek szorosan összefonódtak férje, a korszak másik híres festője, Diego Rivera személyével és művészetével. (Az itt látható 1943-as festményen is ő jár Frida eszében, akivel kétszer is összeházasodtak.) Az augusztus 19-ig látható kiállításhoz kapcsolódva a festőnő családja házának felkeresőit is új látványosság fogadja: a Kahlo-ruhatár. A festőnő egy héttel 37. születésnapja után, 1954-ben hunyt el.
SUMMER OF LOVE A negyven évvel ezelőtti kor megidézésére vállalkozott a New York-i Whitney Museum: a Summer Of Love kifejezéssel leírt 1967-es nyár hangulatát és látványvilágát helyezik múzeumi kontextusba képzőművészeti alkotások, lemezborítók, plakátok, fotók, fényshow-k, filmek, könyvek, újságok és természetesen a korszaktól elválaszthatatlan zenék segítségével. A szeptember 16-ig nyitva tartó Summer of Love: Art of the Psychedelic Era című kiállításon bemutatott tárgyak között szerepel Jimi Hendrix egyetlen ismert festménye (címe: Flower Demon) és Janis Joplin pszichedelikus mintákkal befestett Porschéja is.
POSZT UTÁN Tasnádi István Finito című darabja, a budapesti Örkény István Színház előadása nyerte a VII. Pécsi Országos Színházi Találkozó fődíját, s a zsűri által legjobbnak talált előadásban játszó Für Anikó érdemelte ki a legjobb női főszereplő díját. A legjobb férfi főszereplőnek Kamarás Ivánt választották a Pesti Színház Vinterberg-Rukov-Hansen: Az ünnep című előadásában mutatott teljesítményéért. A legjobb epizódalakításokat Debreczeny Csaba és Fullajtár Andrea nyújtotta: előbbi a Finitóban, melynek jelmeztervezője, Izsák Nelli is díjat kapott, utóbbi pedig a budapesti Katona József Színház Goldoni: A karnevál utolsó éjszakája című előadásában, amely Zsámbéki Gábor munkája nyomán a legjobb rendezés, Khell Csörsz révén pedig a legjobb díszlet elismerését nyerte el, s ebben az előadásban szerepelt a művészi teljesítményéért jutalmazott Máthé Erzsi is. Különdíjat kapott Hosszú péntek című drámája szerzői és dramaturgi munkájáért Visky András, miközben a Tompa Gábor rendezte darabot előadó Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata nyerte el a közönség díját.
SIR RUSHDIE ÉS A TÖBBIEK Irán és Pakisztán ingerülten reagált arra, hogy Erzsébet királynő - mások mellett - lovagi címet adományozott Salman Rushdie-nak is, akinek fejére Sátáni versek című regénye miatt Khomeini ajatollah 1989-ben kimondta az iszlám halálos ítéletét. Ettől ugyan az iráni kormány 1998-ban elhatárolódott, de fundamentalista egyházi körök szerint az visszavonhatatlan, így továbbra is érvényben van. Az író mindenesetre hosszú rejtőzködés után, 1999 óta "normális" életet él, bár egészen biztos nyilván sosem lehet a holnapját illetően. Iráni részről iszlamofóbiát vélnek felfedezni Rushdie kitüntetésében, Pakisztán annak visszavonását követeli. A hivatalos brit álláspont szerint az 59 éves Rushdie-t irodalmi érdemei elismeréseként szólíthatjuk mostantól Sir Salmannak. Hasonló elismerést kapott Michael Eavis, a Glastonbury Fesztivál alapítója, Joe Cocker énekes és Stephen Poliakoff író is, Emma Kirkby szopránénekesnek pedig a Dame előnév dukál. A 71 éves Eavis 1970-ben indította útjára a fesztivált - akkor egy font volt a belépő, s mellé járt egy pohár tej is (a házigazda civilben tehenészetet üzemeltetett a farmján), ma 145 font a jegy, és persze a kezdeti 1500 fős közönség is megszázszorozódott.
