KLEIST-DÍJ Arnold Stadler vehette át Berlinben az idei Kleist-díjat. Az 55 éves író munkásságát Esterházy Péter méltatta, a kitüntetett, illetve Kleist műveiből Klaus Maria Brandauer olvasott fel.
ELHUNYT MELIS GYÖRGY A Kossuth-díjas operaénekes 60 éve, 1949-ben, Bizet Carmenjében mutatkozott be az Operában - az évforduló tiszteletére rendezett ünnepségen már nem tudott részt venni. Melis György, aki a milánói Scala színpadán is szerepelt A kékszakállú herceg várában, baritonja és személyisége erejénél fogva az opera műfajának igazi népszerűsítői közé tartozott. 86 éves volt.
KÍNAI FILMDÍJ A tajvani Leon Dai filmje nyerte Tajpejben a kínai nyelvű filmek Oscarjának nevezett Arany Ló díjat, és egyúttal a legjobb rendezőnek járó elismerést is: a No Puedo Vivir Sin Ti (Nem élhetek nélküled - eredetileg is spanyol a cím) hét év óta az első tajvani alkotás, amely megkapta ezt a díjat.
MUSICAL TOLMÁCSGÉPPEL Angol, francia, német, olasz, spanyol, orosz, japán és kínai felirattal követhető nyomon mostantól a londoni Shaftesbury Theatre Hairspray című musicalje: a kézben tartott, teljesen hangtalan kis képernyőn fekete háttér előtt fut a felirat, így a fénye nem zavarja a többi nézőt. A londoni színházjegyek harmadát külföldiek vásárolják, a szerkezet valószínűleg általánossá válik majd a West End színházaiban.
A BALLETS RUSSES 100 ÉVE Száz évvel ezelőtt, 1909-ben érkezett Párizsba Szergej Gyagilev - azóta: Serge Dhiagilev - vezetésével a szentpétervári cári balett társulatából toborzott Orosz Balett, mely a következő két évtizedben forradalmasította a táncszínház műfaját. Gyagilev második kísérlete volt ez: egy évvel korábban menedzselési problémák miatt kudarcot vallott az orosz opera exportjával, a balett viszont meghódította Párizst, s onnan kiindulva a nyugati világot. A táncosok és koreográfusok (köztük Anna Pavlova, Vaclav Nyizsinszkij, azaz Nijinsky és Mihail - később Michel - Fokin) tehetségén túl esetenként botrányt is kavaró sikerükben döntő szerepet játszott, hogy a klasszikus alapokról elrugaszkodva kortárs művészetet teremtettek, közös nyelvet találván a korszak úttörő szellemeivel. 1910-ben Igor Stravinsky A tűzmadár c. darabjával robbantottak, 1913-ban színre vitték szintén tőle a Tavaszi áldozatot, 1917-ben Jean Cocteau Parade című egyfelvonásosát Erik Satie zenéjével, Picasso díszletével és jelmezeivel. Matisse, Braque, Miró, De Chirico, Balla, Derain, Rouault tervezték díszleteiket, meg persze oroszok is, Larionov, Goncsarova, Gabo. Gyagilev 1929-ben bekövetkezett halála után a társulat szétszéledt, a Ballets Russes szellemét elsősorban George Balanchine és Serge Lifar koreográfiái vitték tovább.
E nagyszerű időszakra emlékeztet a párizsi Opera Garnier kiállítása, jelmezek, színpadtervek, fotók, dokumentumok és képzőművészeti alkotások segítségével, jövő május 23-ig. Ugyanitt egy előadásciklussal is megemlékeznek az évfordulóról, eredeti jelmezekkel, díszletekkel, koreográfiákkal, műsoron többek között Debussy Egy faun délutánja, De Falla A háromszögletű kalap, Stravinsky Petruska. Illusztrációinkon Nijinsky a faun szerepében, melynek színpadképét, mint számos más előadásét is, Leon Bakst tervezte - ő festette az itt látható Gyagilev-portrét is. A másik fekete-fehér képen egy 1924-es előadás jelenete, Coco Chanel jelmezeivel. A társulat amerikai plakátját Willy Pogány tervezte.
A BALÁZS BÉLA STÚDIÓ 50 ÉVE Más hangok, más szobák - Rekonstrukciós kísérlet(ek) címmel kiállítás nyílik december 15-én a Műcsarnokban a házigazda intézmény, valamint a Balázs Béla Stúdió Alapítvány és a Magyar Nemzeti Filmarchívum közös rendezésében. Kreativitás, közösség, dokumentálás, ízlés, cenzúra - ilyen kulcsfogalmak köré szervezték a magyar filmművészet történetében egyedi helyet elfoglaló BBS ötvenéves fennállása alkalmából rendezett kiállítást, melynek idejére az egyik termet mozivá és előadóteremmé alakítják át. Délutánonként vetítenek, csütörtök esténként pedig a stúdió munkájában meghatározó alkotókról és életművekről lesz szó - ilyenkor 22 óráig meghosszabbítják a nyitva tartási időt, a többszöri visszatérést pedig karszalagos belépőjegyek teszik lehetővé. A többéves előkészítő munka során megkezdődött a BBS történetének feldolgozása, a filmek digitalizálása - az eddigi eredmények számítógépeken megtekinthetők majd a Műcsarnok apszisában, terveznek egy DVD-sorozatot is, a kiállításra pedig tanulmánykötet jelenik meg BBS 50 címmel, Gelencsér Gábor szerkesztésében. A kiállítás kurátora Páldi Lívia, a kísérőprogramokat Kodolányi Sebestyén állította össze.
AZ ÉVTIZED ALBUMAI A New Musical Express munkatársai mérlegre tették az évezred első évtizede zenei termését. Íme, a szavazataik alapján összeállt albumlista élcsoportja:
1. Strokes: This Is It (2001)
2. Libertines: Up The Bracket (2002)
3. Primal Scream: XTRMNTR (2000)
4. Arctic Monkeys: Whatever People Say I Am, That's What
I'm Not (2006)
5. Yeah Yeah Yeahs: Fever To Tell (2003)
6. PJ Harvey: Stories From City, Stories From The Sea (2000)
7. Arcade Fire: Funeral (2004)
8. Interpol: Turn On The Bright Lights (2002)
9. The Streets: Original Pirate Material (2002)
10. Radiohead: In Rainbows (2007)
11. LCD Soundsystem: Sound Of Silver (2007)
12. At The Drive-In: Relationship Of Command (2000)
13. The Shins: Wincing The Night Away (2007)
14. Radiohead: Kid A (2000)
15. Queens Of The Stone Age: Songs For The Deaf (2002)
16. The Streets: A Grand Don't Come For Free (2004)
17. Sufjan Stevens: Illinois (2005)
18. White Stripes: Elephant (2003)
19. White Stripes: White Blood Cells (2001)
20. Blur: Think Tank (2003)
Amy Winehouse a 27. helyre ért oda (Back To Black, 2006), magyar nincs az első százban, de az izlandiak is éppen csak befértek: Björk a 95. (Vespertine, 2001), a Sigur Rós pedig a 97. (Agaetis Byrjun, 2000). Mögöttük a 98. a Gorillaz (Demon Days, 2005), a 100. pedig a MGMT (Oracular Spectacular, 2007).
