NÉMET FILMDÍJ Tarolt az idei német filmdíjak berlini gálaestjén Michael Haneke alkotása: A fehér szalag a legjobb filmnek járó Lola-díj mellett összesen kilenc kategóriában bizonyult a legjobbnak. Mögötte a Hans-Christian Schmidt rendezte Sturm, illetve a Feo Aladag rendezte Die Fremde kapta az ezüst- és a bronzérmet, utóbbiban játszott a legjobb női alakítást nyújtó Sibel Kekilli, míg a legjobb férfi főszerepért A fehér szalagban játszó Burghart Klaussnert jutalmazták. A legjobb doku: Marcus Vetter és Leon Geller: Das Herz von Jenin, a legjobb gyerekfilm: Christian Ditter: Vorstadtkrokodile.
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVEI A mintegy 60 ezer érdeklődőt vonzó 17.Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon jutalmazták az év legjobb gyermekkönyveit: Bagossy László A sötétben látó tündér című művéért, Tóth KrisztinaFlorence Jenner-Metz: Neked írok, Apu!című kötetének fordításáért, Schein Gábor Irijám és Jonibe című verses meséjéért, Rófusz Kinga pedig illusztrátori életművéért vehetett át elismerést.
NÉGYEK MISSZI"JA 20. születésnapját ünnepli a MissionArt: az 1990-ben, Jurecskó László és Kishonthy Zsolt által létrehozott galéria a nagybányai festészetet bemutató, 1992-ben Miskolcon kezdett sorozatával alapozta meg hírnevét. A nagybányaiakhoz kapcsolódva több átfogó, illetve monografikus bemutatót tartottak idehaza és külföldön, s ezek eredményeire is támaszkodva valósult meg a Mattis Teutsch János és a Der Blaue Reiter-csoport művészetét párhuzamba állító kiállításuk a Nemzeti Galériával és a müncheni Haus der Kunsttal közösen. A születésnapra azonban négy mai magyar mestert hoztak össze: ef. Zámbó István, feLugossy László, Bukta Imre és Wahorn András korai és új művei a budapesti Falk Miksa utcai galériában láthatók, a záró estén, május 21-én a művészek performanszot mutatnak be.
ELHUNYT ALAN SILLITOE 82 éves korában elhunyt Alan Sillitoe: az angol író hírnevét két első regénye, a Szombat este, vasárnap reggel (1958) és A hosszútávfutó magányossága (1959) alapozta meg, melyek - nem utolsósorban kitűnő filmverzióik, Tony Richardson rendezései jóvoltából - a korszak munkásosztálybeli ifjúságának életérzéseit megragadó Dühös fiatalok csoportjában jelölték ki szerzőjük helyét. A BBC nekrológírója szerint e beskatulyázás ellen egész életében hadakozott - a Szombat este... akár erre is vonatkoztatható egyik sora az Arctic Monkeys albumcímeként kelt új életre: "Whatever people say I am, that's what I'm not." Magyarul olvasható még néhány regénye (Az ajtó kulcsa; Születésnap; A nap törött szekerén) és több novellája (A rongyszedő lánya). Önéletrajza: Life without Armour (1995).
MÉG TÖBB MAGYAR CANNES-BAN Múlt heti híradásunk óta - mikor is beszámoltunk arról, hogy Kocsis Ágnes Pál Adrienn című alkotását bemutatják a 63. cannes-i filmfesztivál Un certain regard szekciójában - kiderült: további magyar produkciókat is műsorra tűztek. A Delta 2008-as sikere után a nagyjátékfilmes versenyprogramba beválogatták Mundruczó Kornél új filmjét: a magyar-osztrák együttműködéssel készült Szelíd teremtés - A Frankenstein-terv egyik főszerepét maga a rendező alakítja, partnerei Monori Lili, Frecska Rudolf, Csíkos Kitty és Székely B. Miklós. A filmes növendékek számára rendezett Cinéfondation versenymezőnyében helyet kapott az Itt vagyok, Szimler Bálint 36 perces fekete-fehér vizsgafilmje, a februári Filmszemle rövidfilmes fődíjának nyertese. A rendező 2006-ban, Enyedi Ildikó osztályában kezdte tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
ÚJ KOESTLER-ÉLETRAJZ Koestler: The Indispensable Intellectual címmel megjelent Michael Scammel száznál is több interjún és számos eddig fel nem tárt brit, amerikai, francia, német és szovjet forrás alapján írott, 720 oldalas biográfiája, aminek készüléséről régóta tudni lehetett, hiszen a szerző is felszólalt 2005-ben, az Arthur Koestler születésének 100. évfordulóján rendezett konferencián, a Terror Házában. Akárcsak a magyar származású Tibor Fischer, aki a Guardian számára írott recenziójában Koestlerrel és Scammel munkájával kapcsolatban egyaránt elismeréssel vegyes kritikát fogalmaz meg. Szerinte Koestler ma már nem túl érdekes, mivel az őt hosszú ideig mozgató cionizmus és marxizmus fölött eljárt az idő, viszont nagyra értékeli, hogy tökéletesen birtokába vette az angol nyelvet, s írt egy kiváló regényt (Sötétség délben). Vitatja a címben szereplő állítást, miszerint Koestler nélkülözhetetlen volna, fölhívja a figyelmet néhány tévedésre (igenis létezik magyar megfelelője az Arthur keresztnévnek, a "nyuszi" szó nem uncle-t jelent angolul, Nagy Imre pedig nem választás útján lett miniszterelnök), s nem tartja eléggé meggyőzőnek azt, ahogy az 1983-ban feleségével együtt öngyilkosságot elkövető író szerelmi életére jellemző erőszakosságot Scammel a korszellemmel próbálja magyarázni.
CAPA DUNAÚJVÁROSBAN Két budapesti bemutató után a dunaújvárosi Kortás Művészeti Intézetben is kiállítást rendeztek abból a kb. ezer fotóból, melyeket 2008-2009 fordulóján a kulturális kormányzat támogatásával a Nemzeti Múzeum vásárolt meg a Capa-hagyatékot őrző New York-i International Center of Photography gyűjteményéből. Nyitva: június 12-ig. Illusztrációnkon a Friedmann Endre néven született Robert Capa (1913-1954) Ruth Orkin felvételén.
