kulthírek

  • .
  • 2010. október 21.

Trafik

MAN BOOKER-DÍJ: JACOBSON 150 ezer példányban nyomják újra Howard Jacobson The Finkler Question című, eredetileg 8500 példányban kiadott regényét, miután a Man Booker-díj zsűrije ezt találta az idei kínálat legjobbjának - az 50 ezer font és a presztízs mellett ez a legnagyobb jutalma az 1942-ben, Manchesterben született szerzőnek, aki tizenegyedik regénye kapcsán a zsidó Jane Austennek nevezte önmagát, amennyiben műve arról szól, milyen is a zsidóság - kívülről nézve. A regény arról a változásról szól, amit hőse él át, miután egy este, hazafelé támadás éri.
A többi jelölt: Peter Carey (Parrot and Olivier in America), Emma Donoghue (Room), Damon Galgut (In a Strange Room), Andrea Levy (The Long Song). Tom McCarthy (G).

GYÁSZ 86 éves korában elhunyt Marzieh: az iráni énekesnő a tradiconális perzsa dal nagyasszonya, akinek karrierje az 1940-es évektől kezdve ívelt magasra, az 1979-es iszlám forradalom után hallgatásra kényszerült, majd 1994-ben, 70 éves korában Franciaországba emigrált. "A madaraknak, a folyónak, a fáknak és a virágoknak énekeltem" - nyilatkozta ekkor visszavonult éveiről. Utolsó nagyobb koncertjét 2006-ban adta Párizsban.

ÁZSIAI FILMDÍJ Két hazai alkotás nyerte a főbb díjakat a dél-koreai Pusanban rendezett Ázsiai Filmfesztiválon: Park Jung-Bum (The Journals of Musan) és Yoon Sung-Hyun (Bleak Night) egyaránt 30 ezer dollárral gazdagodott. Park filmje azokról a problémákról szól, amelyekkel egy észak-koreai disszidens szembesül délen, Yoon műve pedig egy gyilkosság történetén keresztül beszél a dél-koreai iskolarendszer állapotáról.

ÉLETMÛDÍJ MÉSZÁROS MÁRTÁNAK Az utolsó jelentés Annáról bemutatója alkalmából Arany Plakettel ismerte el a 46. Chicagói Filmfesztivál Mészáros Márta életművét. A rendezőnő röviddel ezt megelőzően az olaszországi Viareggióban is életműdíjat vehetett át - ugyanitt ugyanezt adományozták Jancsó Miklósnak is.

LAURIE ANDERSON: DELUSION Nyáron megjelent albuma, a Homeland után új színpadi műsorral jelentkezett Laurie Anderson: a Delusion - noha ősbemutatóját a vancouveri téli olimpia kulturális eseményei között tartották - igazából most került be a köztudatba, hogy egy héten keresztül játszotta a New York-i Brooklyn Academy of Music színpadán. A másfél órás műsort húsz történet köré építette, témái édesanyja halálától a Hold tulajdonjogáért indított peren keresztül saját bizarr álmaiig ívelnek, a rá jellemző vizuális elemek kíséretében. Az album címlapján férfinak maszkírozva látható (az Another Day in America című számban férfihangon beszél).

PATTI SMITH: KÖNYVDÍJRA JELÖLVE Nyilvánosságra hozták az Amerikai Könyvdíj idei jelöltjeit. Általános meglepetésre a fikciós kategória jelöltjei közül hiányzik Jonathan Franzen, aki 2001-ben The Corrections című regényével már egyszer elnyerte a díjat, Freedom című regénye pedig az év legnagyobb feltűnést keltő kiadványai közé tartozik. A National Book Award jelöltjei: Karen Tei Yamashita (I Hotel), Nicole Krauss (Great House), Jaimy Gordon (Lord of Misrule), Peter Carey (Parrot and Olivier in America), Lionel Shriver (So Much For That). A nem fikciós könyvek kategóriájában jelöltek között kapott helyet Patti Smith Just Kids című munkája, melyben Robert Mapplethorpe-pal való kapcsolatát idézi fel. 1967-ben kerültek össze New Yorkban, 20 évesek voltak, művészek akartak lenni, s egymásban találták meg a legnagyobb ihlető erőt, együtt is éltek 1969-74 között, a hírhedt Chelsea Hotelben. A következő évben jelent meg Patti Smith első albuma, a Horses, Mapplethorpe fotójával a borítóján - s nem sokkal 1989-ben bekövetkezett halála előtt ugyanő készítette az énekesnő 1988-as albuma, a Dream of Life borítóját is.

HITLER ÉS A NÉMETEK A háború után mindegyik német társadalomnak újra és újra fel kell tennie magának a kérdést, miképpen vált lehetségessé a Hitler-jelenség, s meg kell alkotnia a maga Hitler-képét - e gondolat jegyében rendezték meg a berlini Deutsches Historisches Museum új kiállítását: a Hitler und die Deutschen. Volksgemeinschaft und Gewalt közel 80 évvel a náci hatalomátvétel és 65 évvel a világháború befejeződése után több mint 600 tárgy, 400 fotó, plakát, film és dokumentum segítségével keresi a választ a miértekre. Ilyen tömegben aligha lehetett még együtt látni a Führer személyi kultuszának rekvizitumait, a játékkártyától az asztali szobrokon és horogkeresztes lámpaernyőn át a karácsonyfadíszekig. A február 6-ig nyitva tartó kiállítás arra figyelmeztet, hogy a címében is szereplő népi közösség mítosza gátlástalan erőszakkal járt együtt, s hogy a német nép egységének és felemelkedésének oly népszerű ígérete azzal járt, hogy másokat - zsidókat, cigányokat, mentálisan sérült embereket - e közösségből kiiktatandónak minősítettek, és hozzá is láttak szisztematikus kiirtásukhoz. A kronologikus és tematikus rendbe szervezett kiállítás a totális propaganda képeivel a terror dokumentumait is szembeállítja. Illusztrációinkon egy jellegzetes Hitlerjugend-plakát és egy 1945 utáni kivágós lap, Hitler, Göring, Goebbels és Ribbentrop karikatúrafigurájával.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.