mi a kotta? - Okos tenorok

Mi tagadás, a komolyzene és az opera háza táján is akadnak ordas előítéletek: meggyökeresedett balhitek, amelyeket a közönség bennfentesebbjei és olykor még a szakmabeliek is kedvvel dédelgetnek. Nem akarván e vélekedéseket akaratlanul is terjeszteni, most csak azt az aktuális héten fényesen megcáfolható előítéletet említjük, miszerint a tenorista per definitionem nem észlény.

Az élő cáfolatokat persze a hazai tenorállományból is előhozhatnánk, ámde a Budapestre érkező világsztár, az angol Ian Bostridge mintha egyenesen porba rántaná az említett tévképzetet. A pénteken áriaestet adó tenor (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 22., fél nyolc) ugyanis nemcsak látogatta Oxford és Cambridge méltán jó nevű felsőoktatási intézményeit, de történészként, közelebbről a kora újkori angol boszorkányság kutatójaként szerzője a téma egyik alapmonográfiájának (Witchcraft and its Transformations 1650 to 1750, Oxford, 1997). Az irodalomtudós Lucasta Miller hites férje hozzánk persze immár a kulturált tenoréneklés követeként érkezik, oldalán Fabio Biondi barokk zenei elit alakulatával, az Europa Galante együttesével. Bostridge programja egyébiránt a XVIII. század nagy tenoristáit, Händel operabemutatóinak énekeseit idézi majd, akik között ugyancsak jócskán akadt érdekes és jelentékeny személyiség. Például John Beard (1717-1791, képünk mutatja), aki vokális adottságaival a nagy zeneszerzőt az operai kasztrálturalom felforgatására serkentette, s aki előbb egy arisztokrata hölgy férje lett, majd pedig másodjára jó érzékkel beházasodott a londoni Covent Garden tulajdonába, melyet azután énekesi visszavonulását követően egy nagyobb forma vagyonért adott tovább.

Az elkövetkező napok egyebekben a Liszt-Chopin-ikercsillagzat alatt peregnek majd, hiszen egy sor koncert idézi mainapság e két komponista-zongorafenomént. A sort Balogh József csütörtöki Chopin-koraestje indítja majd a Magyar Rádió Márványtermében (október 21., hat óra), amelyre az Egri & Pertis Duó megkettőzött zongoraszava fog felelni a budai oldalról (Bartók Emlékház, október 21., hat óra). Jandó Jenő azután a Gödöllői Liszt Fesztiválon viszi tovább a tematikát a Zarándokévek részleteivel (Gödöllői Királyi Kastély, Díszterem, október 22., hét óra), ám az iménti duóformáció ide is elhozza a maga nevezését Liszt-Chopin-gerincű műsorával (október 24., hét óra). Szilasi Alex az MTA Dísztermében (október 22., fél nyolc), Mocsári Károly pediglen a nem kevésbé díszes, s hozzá nemcsak Lotz Károly által kiföstött és -dekorált, de róla is elnevezett teremben (Párizsi Nagyáruház, október 26., hat óra) adagol Liszt mellé Chopint - és viszont.

S mindehhez ráadásképp két grandiózus vokális mű keretezi a soros Narancs-ciklust, hiszen az első határnapon a Faustot a magyar pusztára is elvezérlő drámai legenda, vagyis a berliozi Faust elkárhozása hangzik fel Kocsis Zoltán intésére, míg az utolsó napon a Máté-passióval tölthetünk pár órát - Vashegyi György együtteseinek és szövetkezett társaiknak hála!