mi a kotta? - A csillár, ami ott sem volt

Múlt heti ajánlónkban Fanny és Felix, azaz a két Mendelssohn testvér meghitt kapcsolatát emlegettük, s mit tesz isten, most pénteken épp ezt a témát rendezik majd műsoros estté az "budai Társaskörben - az Auer Vonósnégyes, Elek Szilvia és a gordonkaszavú Mécs Károly részvételével (december 4., hét óra). Mendelssohn-bicentenárium lévén ebben persze nincsen semmi csodaszerű, nem úgy, mint az emlékévét ugyancsak lábon kihordó Joseph Haydn 96.

szimfóniájában, mellyel a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok fogják lezárni "Az ünnepek elébe" alcímű estjüket (MTA-díszterem, december 5., hét óra). A számozás szerint negyedik, a komponálás sorrendjében azonban első londoni szimfónia ősbemutatóján ugyanis a koncertterem hatalmas csillárja leszakadt, ám a baleset szerencsés kimenetelűnek bizonyult, s így a darab el is nyerte a Miracle vagyis a Csoda melléknevet. Legalábbis a közkeletű anekdota szerint, melyet mindazonáltal az újabb kutatások sajna megkérdőjeleznek, állítván, miszerint a csilláros malőr megtörtént ugyan, csakhogy pár évvel később, a mester 102. szimfóniájának első felhangzásakor: "Amikor Haydn megjelent a zenekarban, és leült a zongorához, hogy maga vezényelje szimfóniáját, a földszint kíváncsi hallgatói elhagyták helyüket, és az emberek odaférkőztek a zenekar közelébe, hogy a mestert jobban láthassák. Így üresen maradt a földszint közepe. Néhány perc múlva váratlan esemény történt, nagy robajjal lezuhant egy csillár, szerencsére az épp elhagyott helyekre, csak néhányan szenvedtek karcolásokat. Az emberek kiáltozni kezdtek: csoda történt, Haydn pedig hálát rebegett a Gondviselésnek." Az emlegetett akadémiabéli koncert karmestere, Rohmann Imre egyebekben hétfőn is égeti majd a tömjént Haydn oltárán, hiszen Banda Ádám és Perényi Miklós társaságában triózni fog a Rádió márványtermi sorozatának e heti eseményén (december 7., hat óra). S ugyanitt két nappal később az MR Szimfonikusok kamaraestjén szintén szerephez jut Haydn - a Bottesinitől Bergendy Istvánig ívelő programon (december 9., hét óra).

Egy másik évfordulós zeneszerző londoni sikerét is emlegethetjük ezekben a napokban, miután a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában Händel Júdás Makkabeus című oratóriumának keresztmetszete adatik - a Solti Kamarazenekar közreműködésével (december 6., hét óra). Az ókori zsidó szabadsághős diadalmát ünneplő alkotást a Covent Gardenben mutatták be 1747-ben, s a mű ajánlása II. György király kisebbik fiának szólt: "a valóban bölcs, vitéz és az erényben tündöklő hadvezérnek". Persze nem ok nélkül, hiszen Vilmos Ágost, Cumberland hercege (Joshua Reynolds festményén mutatjuk) nem sokkal korábban teljes sikerrel, pöröly módjára verte le a papa uralmát megkérdőjelező jakobita felkelést, s egyszersmind kiérdemelte ellenfeleitől a "Mészáros Cumberland" gúnynevet.

S végül említsük meg a hét három legfontosabb koncertjét a Művészetek Palotájából! Mikulás napján az Amadinda ünnepli majd negyedszázados enmagát, méghozzá Steve Reich jelenlétében, s a MűPa által a világhírű komponistától ez alkalomra rendelt zenedarabot megszólaltatva (december 6., fél nyolc). Másnap ezzel szemben egy 0. születésnap tanúi lehetünk: a Magyar Telekom Szimfonikusainak névváltó koncertjén, azaz a Keller András vezette Concerto Budapest első fellépésén, Kocsis Zoltánt is a dobogón köszöntve (december 7., fél nyolc). Szerdán pedig kerek évforduló és születésnap híján, ám váltig lelkesen Ránki Dezső Liszt h-moll szonátájával záruló zongoraestjét (december 9., fél nyolc) kell feltétlenül programunkba iktatnunk.