mi a kotta? - A csillár, ami ott sem volt

  • .
  • 2009. december 3.

Trafik

Múlt heti ajánlónkban Fanny és Felix, azaz a két Mendelssohn testvér meghitt kapcsolatát emlegettük, s mit tesz isten, most pénteken épp ezt a témát rendezik majd műsoros estté az "budai Társaskörben - az Auer Vonósnégyes, Elek Szilvia és a gordonkaszavú Mécs Károly részvételével (december 4., hét óra). Mendelssohn-bicentenárium lévén ebben persze nincsen semmi csodaszerű, nem úgy, mint az emlékévét ugyancsak lábon kihordó Joseph Haydn 96.
szimfóniájában, mellyel a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok fogják lezárni "Az ünnepek elébe" alcímű estjüket (MTA-díszterem, december 5., hét óra). A számozás szerint negyedik, a komponálás sorrendjében azonban első londoni szimfónia ősbemutatóján ugyanis a koncertterem hatalmas csillárja leszakadt, ám a baleset szerencsés kimenetelűnek bizonyult, s így a darab el is nyerte a Miracle vagyis a Csoda melléknevet. Legalábbis a közkeletű anekdota szerint, melyet mindazonáltal az újabb kutatások sajna megkérdőjeleznek, állítván, miszerint a csilláros malőr megtörtént ugyan, csakhogy pár évvel később, a mester 102. szimfóniájának első felhangzásakor: "Amikor Haydn megjelent a zenekarban, és leült a zongorához, hogy maga vezényelje szimfóniáját, a földszint kíváncsi hallgatói elhagyták helyüket, és az emberek odaférkőztek a zenekar közelébe, hogy a mestert jobban láthassák. Így üresen maradt a földszint közepe. Néhány perc múlva váratlan esemény történt, nagy robajjal lezuhant egy csillár, szerencsére az épp elhagyott helyekre, csak néhányan szenvedtek karcolásokat. Az emberek kiáltozni kezdtek: csoda történt, Haydn pedig hálát rebegett a Gondviselésnek." Az emlegetett akadémiabéli koncert karmestere, Rohmann Imre egyebekben hétfőn is égeti majd a tömjént Haydn oltárán, hiszen Banda Ádám és Perényi Miklós társaságában triózni fog a Rádió márványtermi sorozatának e heti eseményén (december 7., hat óra). S ugyanitt két nappal később az MR Szimfonikusok kamaraestjén szintén szerephez jut Haydn - a Bottesinitől Bergendy Istvánig ívelő programon (december 9., hét óra).

Egy másik évfordulós zeneszerző londoni sikerét is emlegethetjük ezekben a napokban, miután a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában Händel Júdás Makkabeus című oratóriumának keresztmetszete adatik - a Solti Kamarazenekar közreműködésével (december 6., hét óra). Az ókori zsidó szabadsághős diadalmát ünneplő alkotást a Covent Gardenben mutatták be 1747-ben, s a mű ajánlása II. György király kisebbik fiának szólt: "a valóban bölcs, vitéz és az erényben tündöklő hadvezérnek". Persze nem ok nélkül, hiszen Vilmos Ágost, Cumberland hercege (Joshua Reynolds festményén mutatjuk) nem sokkal korábban teljes sikerrel, pöröly módjára verte le a papa uralmát megkérdőjelező jakobita felkelést, s egyszersmind kiérdemelte ellenfeleitől a "Mészáros Cumberland" gúnynevet.

S végül említsük meg a hét három legfontosabb koncertjét a Művészetek Palotájából! Mikulás napján az Amadinda ünnepli majd negyedszázados enmagát, méghozzá Steve Reich jelenlétében, s a MűPa által a világhírű komponistától ez alkalomra rendelt zenedarabot megszólaltatva (december 6., fél nyolc). Másnap ezzel szemben egy 0. születésnap tanúi lehetünk: a Magyar Telekom Szimfonikusainak névváltó koncertjén, azaz a Keller András vezette Concerto Budapest első fellépésén, Kocsis Zoltánt is a dobogón köszöntve (december 7., fél nyolc). Szerdán pedig kerek évforduló és születésnap híján, ám váltig lelkesen Ránki Dezső Liszt h-moll szonátájával záruló zongoraestjét (december 9., fél nyolc) kell feltétlenül programunkba iktatnunk.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.