mi a kotta? - A harag napja

  • .
  • 2011. szeptember 15.

Trafik

Nem kétséges, a kezdet és a vég mély értelmű, s észrevétlenül egymásba átváltó jelenségein, az élet nagy és örök körforgásán akár a koncertprogramot szemlélve is kedvünkre elmerenghetünk. Mert hiszen amíg a múlt héten a Liszt Ferenc emlékére megrendezett idei Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny nyitányával zártuk sorainkat, addig most a zongoraverseny záróeseményén kezdhetjük a heti műsor előszámlálását.
Így vasárnap előbb a szóló, majd azután a zenekari döntő vár a hangszer ifjú művészeire (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 18., három óra, illetve fél nyolc), hétfő este pedig immár a díjkiosztó gálaest következik (szeptember 19., fél nyolc).

Ámde kedd este már kevésbé formális lehetőségünk is nyílik majd arra, hogy a fentebb körvonalazott fogalmakkal szembesülhessünk, elvégre a Concerto Budapest koncertjének programja a legvégső kérdéseket fogja feszegetni (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 20., fél nyolc). Méghozzá olyannyira az elevenünkbe vágó módon, hogy a fogvacogtató danse macabre, továbbá az e heti ajánlónk címéül választott igazság- és büntetésosztó nap emlegetése egyenesen mellőzhetetlen a Keller András által eldirigálandó hangversenyről szólván. A harag napja alatt természetesen nem Torgyán József 1992-es kisgazda tömegrendezvényét, s persze nem is Sándor Kálmán - 1953-ban Kossuth-díjat ért - tanácsköztársasági drámáját és filmalapját értjük, hanem az őseredeti Dies irae középkori dallamát. Merthogy ez a motívum Liszt Ferenc Haláltáncából éppúgy kihallatszik majd, akárcsak a Fantasztikus szimfóniából, amelynek utolsó, Boszorkányszombat című diabolikus tételébe Hector Berlioz szintén beleszőtte a gregorián hangzó közhelyét. A Liszt weimari korszakában befejezett zongoraversenyt, melynek szólistája ezúttal Bogányi Gergely lesz, egyébiránt egy pisai freskó látványa ihlette. Egészen pontosan a tréfás kedvű firenzei piktor és heccmester, Buonamico Buffalmacco 14. századi temetői freskóciklusa, s ennek A halál diadalát jelenetező központi részletét illusztráció gyanánt ímhol mutatjuk is - már a második világháború sajnálatos pusztításának nyomaival. E két, 19. századi klasszikus elé a komor színekben játszó műsor egy kortárs művet sorolt: Thomas Adés 1997-es, Asyla című szerzeményét, amely elnevezésében megszentelt menedéket és bolondokházát egyszerre idéz.

Az elkövetkező napok további programjait immár minden különösebb okoskodás nélkül említjük fel, annál is inkább, mivel szombaton, Réfi Balázs Beethoven-játékát éppenséggel Farkas Zoltán zenetörténész kíséri majd az Appassionata szonátát ismertető előadásával a Bartók rádió Zenebeszéd című okos sorozatában (MR 6-os stúdió, szeptember 17., három óra). Míg hétfő este a fönnállásának 70. évfordulóját ünneplő Budapesti Kórus foglalja el a Szent István-bazilikát (szeptember 19., nyolc óra), a hely szelleméhez illő, egyszersmind roppant kiadós programmal: Kodály Budavári Te Deumát és Liszt Koronázási miséjét megszólaltatva.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.