mi a kotta? - Berliner Luft

  • .
  • 2011. június 30.

Trafik

Néhány hete már kerülgetjük ugyan, ám tovább aligha odázhatjuk a tény nyílt kimondását, miszerint az évnek abban a szakában járunk, amikor Budapesten látványosan megkevesbedik a koncertprogram. A bevett előadóhelyek részben vagy egészben a nyári álmukat alusszák, s az előttünk álló héten még szabadtéren sem igen lelhetünk menynyiségi koncertélményt.
Igaz, a Magyar Rádió és Márványterme még most is kitesz magáért, hiszen ott egy újabb eseménnyel gazdagodik a Liszt-bicentenárium már eleddig is tekintélyes hangversenysorozata. Ezúttal két énekes, Wiedemann Bernadett és Orendt Gyula válogat Liszt mindmáig kevésbé közkeletű dalköltészetének darabjaiból, Virág Emese zongorakísérete mellett (június 30., hat óra). Egyebekben két félig-meddig egzotikus, de legalábbis ismeretlen szimfonikus együttes koncertje kínálkozik számunkra: így pénteken a Kairói Szimfonikus Zenekar - egyiptomi mű ősbemutatóját, Sosztakovicsot és Respighit sorjáztató - estje (Thália, július 1., hét óra), míg másnap a Hadtörténeti Múzeumban a jó nevű brit egyetem alighanem ugyancsak jó nevű zenekara, a Royal Holloway Philharmonic Orchestra ad Beethoven-súlypontú és hozzá díjtalan koncertet (július 2., fél nyolc).

Más választásunk nemigen lévén forduljunk hát a kereszthuzattal hűtött lakás és benne a televízió képernyője felé, annál is inkább, hiszen ott most éppenséggel valóságos zenei szüret esedékes. Nem annyira a hazai csatornákon ugyan, ám a 3Sat és a Mezzo programján egészen bizonyosan. Az előbbi állomás szombat esti műsorát például a Berlini Filharmonikusok tradicionális nyári hangversenyének élő közvetítése alkotja majd a berlini Waldbühne derűs piknikhangulatából (3Sat, július 2., negyed kilenc). A Fellini, Jazz & Co. fantáziacímű idei koncertet Riccardo Chailly vezényli, egymás mellé illesztve Nino Rota, Ottorino Respighi és Dmitrij Sosztakovics szerzeményeit, az Országúton filmzenéjétől a Kisvárosi Lady Macbeth szvitváltozatáig. S persze az itt elmaradhatatlan koncertzáró ráadásszámmal és nem hivatalos Berlin-himnusszal, Paul Lincke (bélyegünk mutatja) Berliner Luft című indulójával, amely a komponista 1899-es operettjéből, a Frau Lunából kelt önálló életre. A mondott operett berlini hősei amúgy a cselekmény szerint léghajóval eljutnak a Holdba, s vizitelnek az égitestet uraló címszereplő udvarában...

A Mezzo műsorából most futtában csak az operákat emlegetnénk, kezdve mindjárt egy visszautalásra is módot kínáló konzervközvetítéssel: az amszterdami operaházból ugyanis a Kisvárosi Lady Macbeth előadása várható szombat este - Mariss Jansons vezénylete alatt, Martin Kusej rendezésében (július 2., fél kilenc). Ugyane csatornán bekkelve, gyakorlatilag a teljes európai operajátszást áttekinthetjük az elkövetkező napokban: péntek délután a velencei La Fenice és Ermanno Wolf-Ferrari Ravasz özvegye (július 1., egy óra), vasárnap azután José Cura és egy torinói Edgar-előadás várható (július 3., öt óra). A hétfő délelőttöt pedig már Jonas Kaufmann müncheni Lohengrinjével kezdhetjük (július 4., fél kilenc), hogy kedd este újfent Amszterdam felé vegyük az irányt, de immár barokk operával: Rameau Castor és Polluxát Christophe Rousset dirigálja (július 5., fél kilenc). S hogy a Mezzo magyar érdekű programját se hagyjuk említetlenül, hát szombat reggel Schiff András zongorázik a vicenzai Teatro Olimpico színpadán (július 1., kilenc óra)!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.