mi a kotta? - Dorozsma és a farkas

  • .
  • 2011. augusztus 11.

Trafik

Ezen a héten végképp nincs apelláta, fel kell kerekednünk, s ha nem is éppen Tolnát és Baranyát, de Somogy meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyét szükségeltetik megcéloznunk élő komolyzenéért esengtünkben. Merthogy pénteken nyit mind a 2.
Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál, mind pedig az idén immár a jubileumi huszadik esztendejénél járó Zempléni Fesztivál. A fiatalabb rendezvénysorozaton kezdve, a kaposvári Szivárvány Zeneházba visszatérnek a tavalyi fesztiválalapítók, s így újra együtt kamarázik majd Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Kocsis Zoltán és a többiek - változó összeállásokban és szabadon cikázva a korstílusok között. Így mindjárt a nyitókoncert (augusztus 12., hét óra) programján Fritz Kreisler meglepetésdarabjai és Brahms 1860-as I. vonóshatosa között Prokofjev gyermekded klasszikusa, a Péter és a farkas kerül majd a középpontba. Az 1936-ban a Moszkvai Központi Gyermekszínház megrendelésére készült alkotás, amely barátkoztató célzattal ismerteti a zenekar egyes hangszereit és hangszercsoportjait, ezúttal Kocsis Zoltán vezénylete alatt és Kulka János narrátori közreműködésével fogja csapdába ejteni azt a csúnya farkast. A Péterről, a nagypapájáról, a farkasról, a cicáról, a kismadárról és a többiekről szóló történet (egy részüket az 1946-os Disney-filmből mutatjuk is) nagy színészek egész seregét csábította már a mesélői szerepre John Gielgudtól Peter Ustinovon át egészen Sophia Lorenig, de a narrátori lajstromban éppenséggel Sharon Stone és Sting nevét is ott lelhetjük.

A kaposvári fesztivál napi két koncerttel dübörög, így innen éppen csak találomra ajánlhatunk valamit, mondjuk a hétfő esti koncert fülkápráztatóan változatos műsorát (Református templom, augusztus 15., hét óra). A több mint kéttucat hangszeres művészt, köztük a Perényi családot, Fenyő Lászlót és Banda Ádámot is felvonultató program ugyanis Stravinsky Mavra című vígoperájának egyik részletével indul, majd a szünetig a barokk Barriére, Rahmanyinov és Johann Christoph Bach művei követik egymást, hogy aztán a nagy Bach I. brandenburgi versenye, egy Frescobaldi-darab, valamint Sosztakovics Prelűd és Scherzo című vonósnyolcasa töltse ki a második félidőt. Ez aztán programszabadság!

Nem kevésbé gazdag, bár valamelyest konvencionálisabb nyitóhangversennyel indul majd a Zempléni Fesztivál idei sorozata (augusztus 12., nyolc óra). A sárospataki Rákóczi-vár udvarán Hollerung Gábor és Budafoki Dohnányi Zenekara az Újvilág szimfóniával, Erkel Ünnepi nyitányával, valamint két áriával kedveskedik majd - ez utóbbiakban Miklósa Erikát kísérve. A történelmi falak között a szépséges énekesnő először Gara Mária áriáját fogja énekelni a Hunyadiból, s ha már a kaposvári nyitókoncert kapcsán Péter nagypapáját emlegettük, hát futólag utaljunk a Gara, azaz a Garai nemzetség ősére, a Dorozsma nembeli István királyi kardhordozóra is, aki 1269-ben adományul elnyerte a névadó horvátországi Garát.

A program B.-A.-Z. megyében is több mint zsúfoltnak mondható, így innen is csupáncsak csipegethetünk. Rossini kései remekét, a Kis ünnepi misét, ami a sárospataki református templomban szólal majd meg (augusztus 14., nyolc óra), vagy épp Fülei Balázs bicentenáriumi Liszt-koncertjét (Tokaj, Kulturális és Konferencia Központ, augusztus 16., nyolc óra).

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.