mi a kotta? - Dorozsma és a farkas

  • .
  • 2011. augusztus 11.

Trafik

Ezen a héten végképp nincs apelláta, fel kell kerekednünk, s ha nem is éppen Tolnát és Baranyát, de Somogy meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyét szükségeltetik megcéloznunk élő komolyzenéért esengtünkben. Merthogy pénteken nyit mind a 2.
Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál, mind pedig az idén immár a jubileumi huszadik esztendejénél járó Zempléni Fesztivál. A fiatalabb rendezvénysorozaton kezdve, a kaposvári Szivárvány Zeneházba visszatérnek a tavalyi fesztiválalapítók, s így újra együtt kamarázik majd Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Kocsis Zoltán és a többiek - változó összeállásokban és szabadon cikázva a korstílusok között. Így mindjárt a nyitókoncert (augusztus 12., hét óra) programján Fritz Kreisler meglepetésdarabjai és Brahms 1860-as I. vonóshatosa között Prokofjev gyermekded klasszikusa, a Péter és a farkas kerül majd a középpontba. Az 1936-ban a Moszkvai Központi Gyermekszínház megrendelésére készült alkotás, amely barátkoztató célzattal ismerteti a zenekar egyes hangszereit és hangszercsoportjait, ezúttal Kocsis Zoltán vezénylete alatt és Kulka János narrátori közreműködésével fogja csapdába ejteni azt a csúnya farkast. A Péterről, a nagypapájáról, a farkasról, a cicáról, a kismadárról és a többiekről szóló történet (egy részüket az 1946-os Disney-filmből mutatjuk is) nagy színészek egész seregét csábította már a mesélői szerepre John Gielgudtól Peter Ustinovon át egészen Sophia Lorenig, de a narrátori lajstromban éppenséggel Sharon Stone és Sting nevét is ott lelhetjük.

A kaposvári fesztivál napi két koncerttel dübörög, így innen éppen csak találomra ajánlhatunk valamit, mondjuk a hétfő esti koncert fülkápráztatóan változatos műsorát (Református templom, augusztus 15., hét óra). A több mint kéttucat hangszeres művészt, köztük a Perényi családot, Fenyő Lászlót és Banda Ádámot is felvonultató program ugyanis Stravinsky Mavra című vígoperájának egyik részletével indul, majd a szünetig a barokk Barriére, Rahmanyinov és Johann Christoph Bach művei követik egymást, hogy aztán a nagy Bach I. brandenburgi versenye, egy Frescobaldi-darab, valamint Sosztakovics Prelűd és Scherzo című vonósnyolcasa töltse ki a második félidőt. Ez aztán programszabadság!

Nem kevésbé gazdag, bár valamelyest konvencionálisabb nyitóhangversennyel indul majd a Zempléni Fesztivál idei sorozata (augusztus 12., nyolc óra). A sárospataki Rákóczi-vár udvarán Hollerung Gábor és Budafoki Dohnányi Zenekara az Újvilág szimfóniával, Erkel Ünnepi nyitányával, valamint két áriával kedveskedik majd - ez utóbbiakban Miklósa Erikát kísérve. A történelmi falak között a szépséges énekesnő először Gara Mária áriáját fogja énekelni a Hunyadiból, s ha már a kaposvári nyitókoncert kapcsán Péter nagypapáját emlegettük, hát futólag utaljunk a Gara, azaz a Garai nemzetség ősére, a Dorozsma nembeli István királyi kardhordozóra is, aki 1269-ben adományul elnyerte a névadó horvátországi Garát.

A program B.-A.-Z. megyében is több mint zsúfoltnak mondható, így innen is csupáncsak csipegethetünk. Rossini kései remekét, a Kis ünnepi misét, ami a sárospataki református templomban szólal majd meg (augusztus 14., nyolc óra), vagy épp Fülei Balázs bicentenáriumi Liszt-koncertjét (Tokaj, Kulturális és Konferencia Központ, augusztus 16., nyolc óra).

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.