mi a kotta? - Ez a szép katalógus

  • .
  • 2010. február 25.

Trafik

"Figyelmes, erotikus fül kell ahhoz, hogy észrevegyük, amikor a nyitányban először sejlik fel számunkra a vágy e könnyű játéka, melyet később oly gazdagon kifejezve, pazar bőségben hallhatunk. Nem tudom hajszálpontosan megmondani, hogy hol van ez a hely, mivel nem vagyok zenei szakértő, ám én csupán szerelmeseknek írok, és ők bizonyára megértenek engem, egyesek közülük jobban is, mint ahogy én megértem magam" - írta Kierkegaard az érzéki-erotikus zsenialitás remekművéről, a Don Giovanniról, s e héten még kétszer nyílik majd módunk a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikálásából és a Fischer Iván intésére belépő szólisták, köztük a két év előtti Cos“ fan tuttéből ismerős Tassis Chrystoyannis és Juliane Banse énekszavából kihallani a vágy könnyű játékát (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 26.
és 28., hét óra).

Ám a Don Giovanni mellett Chopin ünneplése is átnyúlik e hétre, mondhatni sőt - lévén, hogy március elsején válik kerekké a bicentenáriumi évforduló. Fryderyk Franciszek Chopin (vagy amint egyes levelekben szerepelt a neve: Szopen) születésnapját köszönti majd Szilasi Alex és a lengyel Filharmonia Pomorska koncertje, roppant kiadós programján a Don Giovanni egy témájára írt variációkkal (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 1., fél nyolc). De persze felhangzik majd itt az örök slágerként fungáló Andante spianato és nagy polonéz is, melyet aznap még két másik hangversenyen is elcsíphetünk: Krausz Adrienne és Csordás Klára mezzoszoprán közös márványtermi Chopin-estjén (március 1. hat óra), illetve Hauser Adrienne társasköri koncertjén (március 1., hét óra). Az utóbbi műsorán a Chopint első blikkre, s amúgy éppenséggel a Don Giovanni-változatok apropóján zseninek kikiáltó Schumann zongoradarabjai is szerepelni fognak (a zenetörténet e legendás pillanatáról pár hete Csont András esszéjében is olvashattunk). Aminthogy Baráti Kristóf és Farkas Gábor kamaraestjén is hallhatunk majd a lelkesült némettől egy tételnyi muzsikát, hiszen Brahms és az elfeledett Dietrich mellett ő a szerzője a hegedűművész Joachim József mottóját megzenésítő F-A-E szonátának (MTA Díszterem, március 2., fél nyolc).

E mottóról (Frei aber einsam, azaz szabad, de magányos) pár hónapja már szóltunk, s így koncertkatalógusunkat a heti Mozart- és Haydn-programokkal folytathatjuk, melyek sorából két csütörtöki hangverseny követel külön is említést. Vagyis a Nemzeti Filharmonikusok Jörg Widmann klarinétszólójával kecsegtető estje, melyet az utolsó Haydn-szimfónia, a Londoni melléknevű 104. nyit majd (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 25., fél nyolc), valamint a Rohmann Imrét mindkét szerepében, karmesterként és zongoristaként egyaránt felléptető Concerto Budapest-bérleti koncert, melynek műsorát viszont az utolsó előtti, azaz a 103. szimfónia fogja beszegni (Thália Színház, február 25., fél nyolc). S végül essék szó a MÁV Szimfonikus Zenekar keddi programjáról, melynek főszereplője a karmester tisztét betöltő, s hozzá az első részben Mérei Tamás vonója alá kerülő Gordonkaverseny komponistájaként azonosítható Laurent Petitgirard lesz (Operettszínház, március 2., hét óra). Illusztrációnk e héten azt mutatja, honnan is ismerheti a gyakorló tévénéző a francia zene e jó nevű munkását.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.