mi a kotta? - Ez a szép katalógus

  • .
  • 2010. február 25.

Trafik

"Figyelmes, erotikus fül kell ahhoz, hogy észrevegyük, amikor a nyitányban először sejlik fel számunkra a vágy e könnyű játéka, melyet később oly gazdagon kifejezve, pazar bőségben hallhatunk. Nem tudom hajszálpontosan megmondani, hogy hol van ez a hely, mivel nem vagyok zenei szakértő, ám én csupán szerelmeseknek írok, és ők bizonyára megértenek engem, egyesek közülük jobban is, mint ahogy én megértem magam" - írta Kierkegaard az érzéki-erotikus zsenialitás remekművéről, a Don Giovanniról, s e héten még kétszer nyílik majd módunk a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikálásából és a Fischer Iván intésére belépő szólisták, köztük a két év előtti Cos“ fan tuttéből ismerős Tassis Chrystoyannis és Juliane Banse énekszavából kihallani a vágy könnyű játékát (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 26.
és 28., hét óra).

Ám a Don Giovanni mellett Chopin ünneplése is átnyúlik e hétre, mondhatni sőt - lévén, hogy március elsején válik kerekké a bicentenáriumi évforduló. Fryderyk Franciszek Chopin (vagy amint egyes levelekben szerepelt a neve: Szopen) születésnapját köszönti majd Szilasi Alex és a lengyel Filharmonia Pomorska koncertje, roppant kiadós programján a Don Giovanni egy témájára írt variációkkal (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 1., fél nyolc). De persze felhangzik majd itt az örök slágerként fungáló Andante spianato és nagy polonéz is, melyet aznap még két másik hangversenyen is elcsíphetünk: Krausz Adrienne és Csordás Klára mezzoszoprán közös márványtermi Chopin-estjén (március 1. hat óra), illetve Hauser Adrienne társasköri koncertjén (március 1., hét óra). Az utóbbi műsorán a Chopint első blikkre, s amúgy éppenséggel a Don Giovanni-változatok apropóján zseninek kikiáltó Schumann zongoradarabjai is szerepelni fognak (a zenetörténet e legendás pillanatáról pár hete Csont András esszéjében is olvashattunk). Aminthogy Baráti Kristóf és Farkas Gábor kamaraestjén is hallhatunk majd a lelkesült némettől egy tételnyi muzsikát, hiszen Brahms és az elfeledett Dietrich mellett ő a szerzője a hegedűművész Joachim József mottóját megzenésítő F-A-E szonátának (MTA Díszterem, március 2., fél nyolc).

E mottóról (Frei aber einsam, azaz szabad, de magányos) pár hónapja már szóltunk, s így koncertkatalógusunkat a heti Mozart- és Haydn-programokkal folytathatjuk, melyek sorából két csütörtöki hangverseny követel külön is említést. Vagyis a Nemzeti Filharmonikusok Jörg Widmann klarinétszólójával kecsegtető estje, melyet az utolsó Haydn-szimfónia, a Londoni melléknevű 104. nyit majd (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, február 25., fél nyolc), valamint a Rohmann Imrét mindkét szerepében, karmesterként és zongoristaként egyaránt felléptető Concerto Budapest-bérleti koncert, melynek műsorát viszont az utolsó előtti, azaz a 103. szimfónia fogja beszegni (Thália Színház, február 25., fél nyolc). S végül essék szó a MÁV Szimfonikus Zenekar keddi programjáról, melynek főszereplője a karmester tisztét betöltő, s hozzá az első részben Mérei Tamás vonója alá kerülő Gordonkaverseny komponistájaként azonosítható Laurent Petitgirard lesz (Operettszínház, március 2., hét óra). Illusztrációnk e héten azt mutatja, honnan is ismerheti a gyakorló tévénéző a francia zene e jó nevű munkását.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.