A Schumann-bicentenárium most rögvest eszünkbe juttathatja a mi ugyancsak emlékévét morzsoló Erkelünket, ám e héten mégsem rá, hanem egy másik évfordulós magyar komponistára, s ha tetszik, a Király utca másik valahai illusztris honosára emlékezünk, aki Erkelhez hasonlóan szintúgy okkal a Zeneakadémia kultúrhéroszai közé számítható. Éppen 125 esztendeje született ugyanis Weiner Leó, s a pénteken kerekké váló évfordulót még aznap emlékest köszönti majd az MTA Dísztermében a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok, Klenyán Csaba és Várjon Dénes közreműködésével (április 16., hét óra). Az 1960-ban elhunyt, s ilyeténképp idén kétszeres megemlékezésre jogosult zeneszerző és zenepedagógus általános örökösének a Zeneakadémiát jelölte, azonban földi javainak nagyvonalú eltestálása legfeljebb csak másodlagos jelentőséggel bír ahhoz a tanári hatáshoz mérten, mely mind a mai napig kimutatható a magyar, s részben még a nemzetközi koncertéletben is. Így az említett Várjon Dénes másik hét végi fellépésén bizony második generációs Dohnányi-tanítványokkal, éppenséggel az egykor Devich Sándornál pallérozott Keller Vonósnégyessel muzsikál majd együtt (Telekom Zeneház, április 17., hét óra), aminthogy alkalmasint a Budapesti Filharmóniai Társaság estjén hangversenymesteri tisztet betöltő Rolla János képzése is visszaeredeztethető az emlékezetes tanáregyéniséghez. E Mozart-tematikájú műsoron (Opera, április 19., fél nyolc) amúgy meglehet, tán még a szólista, Pusker Júlia is a többedik generációs tanítványok közé lenne számítható, ám a hegedűművésznő oly fiatal, hogy a lépcsők kiszámítására inkább nem vállalkozunk.
A Weinernél egy évtizeddel idősebb nagy kor- és pályatárs, Maurice Ravel lírai fantáziaként megjelölt operájával, A gyermek és a varázslattal szerepel az e heti kínálatban, méghozzá a MÁV Szimfonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar közös koncertjén (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 20., fél nyolc). A sziporkázó Colette (képünkön jelmezben) librettójára íródott opera Kovács Zoltán 2001-ben ősbemutatott, Szent Ágnes mártíriumát idéző I. szimfóniájával párban hangzik majd fel, bizonnyal érdekes kontrasztot alkotva. "' az egyetlen tanítványom, aki nem az én zenémet írja" - méltatta az önállóságot nagyra becsülő Ravel angol növendékét, Ralph Vaughan Williamst, akinek leghíresebb művével, a Fantázia egy Thomas Tallis-témára című örökzölddel a Fesztiválzenekar fogja nyitni három bérleti koncertjét (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 16. és 17., háromnegyed nyolc; 18., fél négy). Az együttes élén most debütáló karmester, Peter Oundijan mellett a zenekar másik, ismerősebb vendége az egykori Arrau-tanítvány, Garrick Ohlsson lesz, aki Prokofjev 5., G-dúr zongoraversenyének szólistájaként vonul majd a dobogóra.
