mi a kotta? - Gergely és Leó

  • .
  • 2010. április 15.

Trafik

Már javában április havát számlálja a Gergely-naptár, s miként tavaly vagy tavalyelőtt, úgy ez a hagyományosan szeszélyesnek ítélt hónap idén is elhozza Budapestre a kiismerhetetlen zongorafenomént, az enigmatikus Grigorij Szokolovot (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 15., fél nyolc). A nagy orosz éves rendes vizitje jelenti majd az előttünk álló hét fő eseményét, melynek meghirdetett zárószáma (persze a dúsan mért ráadások előtt) a kétszáz éve született Robert Schumann f-moll szonátája, vagy másként zenekar nélküli zongoraversenye lesz.

A Schumann-bicentenárium most rögvest eszünkbe juttathatja a mi ugyancsak emlékévét morzsoló Erkelünket, ám e héten mégsem rá, hanem egy másik évfordulós magyar komponistára, s ha tetszik, a Király utca másik valahai illusztris honosára emlékezünk, aki Erkelhez hasonlóan szintúgy okkal a Zeneakadémia kultúrhéroszai közé számítható. Éppen 125 esztendeje született ugyanis Weiner Leó, s a pénteken kerekké váló évfordulót még aznap emlékest köszönti majd az MTA Dísztermében a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok, Klenyán Csaba és Várjon Dénes közreműködésével (április 16., hét óra). Az 1960-ban elhunyt, s ilyeténképp idén kétszeres megemlékezésre jogosult zeneszerző és zenepedagógus általános örökösének a Zeneakadémiát jelölte, azonban földi javainak nagyvonalú eltestálása legfeljebb csak másodlagos jelentőséggel bír ahhoz a tanári hatáshoz mérten, mely mind a mai napig kimutatható a magyar, s részben még a nemzetközi koncertéletben is. Így az említett Várjon Dénes másik hét végi fellépésén bizony második generációs Dohnányi-tanítványokkal, éppenséggel az egykor Devich Sándornál pallérozott Keller Vonósnégyessel muzsikál majd együtt (Telekom Zeneház, április 17., hét óra), aminthogy alkalmasint a Budapesti Filharmóniai Társaság estjén hangversenymesteri tisztet betöltő Rolla János képzése is visszaeredeztethető az emlékezetes tanáregyéniséghez. E Mozart-tematikájú műsoron (Opera, április 19., fél nyolc) amúgy meglehet, tán még a szólista, Pusker Júlia is a többedik generációs tanítványok közé lenne számítható, ám a hegedűművésznő oly fiatal, hogy a lépcsők kiszámítására inkább nem vállalkozunk.

A Weinernél egy évtizeddel idősebb nagy kor- és pályatárs, Maurice Ravel lírai fantáziaként megjelölt operájával, A gyermek és a varázslattal szerepel az e heti kínálatban, méghozzá a MÁV Szimfonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar közös koncertjén (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 20., fél nyolc). A sziporkázó Colette (képünkön jelmezben) librettójára íródott opera Kovács Zoltán 2001-ben ősbemutatott, Szent Ágnes mártíriumát idéző I. szimfóniájával párban hangzik majd fel, bizonnyal érdekes kontrasztot alkotva. "' az egyetlen tanítványom, aki nem az én zenémet írja" - méltatta az önállóságot nagyra becsülő Ravel angol növendékét, Ralph Vaughan Williamst, akinek leghíresebb művével, a Fantázia egy Thomas Tallis-témára című örökzölddel a Fesztiválzenekar fogja nyitni három bérleti koncertjét (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 16. és 17., háromnegyed nyolc; 18., fél négy). Az együttes élén most debütáló karmester, Peter Oundijan mellett a zenekar másik, ismerősebb vendége az egykori Arrau-tanítvány, Garrick Ohlsson lesz, aki Prokofjev 5., G-dúr zongoraversenyének szólistájaként vonul majd a dobogóra.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.